A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1903-1904 (HU-SEKL 1.a 29.)

1904. magántanári képesítések

49

4. A cystoskop alkalmazásának jelen állása a sebészetben. (Összefoglaló szemle O. H. L. 1899:41. és 42.) — Ismerteti a különféle használatban lévő cystoskopot, ezen vizsgálás-mód javallatait és technikáját.

5. A húgyszervek sebészeti bántalmai. (Sebészeti módszerek I. kötet, Budapest, 1901.

VII. fejezet.) — Ismerteti az egyetemi I. számú sebészeti klinikumnak a húgyivarszervi betegségek körébe tartozó azon eseteit, melyek ott 1898-1900. években kezeltettek s az ellenük alkalmazott sebészeti eljárásokat és műtéteket.

6. A húgyszervek sebészeti bántalmai. (Sebészeti módszerek II. kötet. Budapest, 1903.) — Ismerteti az egyetemi I. számú sebészeti klinikumnak 1901 — 1903. évben kezelt azon eseteit, melyek a húgyivarszervek, a hasfalak és féregnyújtvány betegségei körébe vágók és azon sebészeti kezelést, mely ezen esetekben alkalmaztatott.

III. Egy dolgozat polemikus természetű:

7. Erwiderung auf die Bemerkungen L Casper's und P. Fr. Richter's. (Monatsberichte für Urologie 1901. Bd. VI. Heft 11.) — Fennemlített szerzőkkel szemben azt vitatja, hogy a diagnostikus czélból bevezetett uretercatheternek hosszabb ideig — esetleg 24 óráig — kell bennmaradnia, hogy a nyert vizeletekből megbízható diagnostikus következtetéseket vonhassunk.

IV. Végre hét dolgozat foglalkozik folyamodó tulajdonképpeni választott tárgyával. Ezek közül kettő a budapesti kir. orvosegyesület sebészeti szakosztályának ülésén tartott bemutatás, melyek külön meg nem jelentek nyomtatásban, csak az ülésről szóló jelentésben vannak röviden ismertetve; úgymint

8. Uretercatheterezés és radiographia vándorvese kórismézésének esetében. (Seb. szakoszt. ülés 1902 febr. 27-kén O. H. L. 1902:41.) — Egy mozgó hasüri daganatnál ólommandrinos ureterkatheter bevezetésével, a daganatot áttolva a másik oldalra, a beteget Röntgen-fénynyel átvilágította s így megállapíthatta, hogy a mozgó daganat — a vese.

9. Resectio urethrae. (Seb. szakoszt. ülés 1902 febr. 20-kán O. H. L. 1902:32.) — Sérülésből eredő húgycsőszűkület esetében a szűkületet kimetszette s a húgycső végeit összevarrta. Három hónap múlva, - daczára annak, hogy a húgycsőben semmiféle eszköz nem volt, — a húgycső a resectiós helyen 30. Charriére számú katheternek átjárható volt.

A húgyivarszervi betegségek körébe vágnak következő dolgozatok, — számra öt:

10. Az ureterkatheterezés a vesediagnostika egy pár újabb módszerének szolgálatában. (O. H. L. 1901 :33. és 34. szám.) — Ismertetvén az ureterkatheterezés technikáját és a hozzá való eszközöket, 12 egyoldali vesebajnál végezett ureterkatheterezést és a külön felfogott vizeletrészletek chemiai vizsgálatát. A methylenkékkel való vizsgálat és a Korányi-féle fagyasztási eljárás alapján azon következtetésre jut, hogy sebészeti vesebajoknál a pontos kórisme megállapítása végett elkerülhetetlen az ureterkatheterezés s ez által a két vese vizeletének külön összegyűjtése s azok külön chemiai vizsgálása. így állapítható meg az, hogy melyik vese kóros és a másik vese ép-e vagy nem. A vese működését megállapító eljárások közűi legtökéletesebbnek tartja a Korányiféle fagyasztási eljárást.

Ugyanaz németül (D. Ztschr. f. Chir. 1901.)

Ugyanaz francziául (Ann. des Maladies des org. gen. Urinaires 1900.)

11. Ureterkatheterezés és radiographia. (O. H. L. 1901:41.) — Cystoskop segítségével olyan ureterkathetert vezet be, melybe vékony ólomsodronyt mint mandrint helyezett be. Ezután a beteget Röntgen-fénynél fényképezte, midőn a mandrin illetve az ureter lefolyása láthatóvá vált. Meghatározható tehát ezen eljárás által, hogy valamely hasüri daganat a vese-e vagy nem. Vesekőbeékelődés esetében meghatározható annak helye, sőt az ureter-szűkület is localisálható.

Ugyanaz németül (D. Ztschr. f. Chir. Bd. LXII: 1901.)

Ugyanaz francziául (Ann. des Maladies des org. gen. Urinaires 1901.)