A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1903-1904 (HU-SEKL 1.a 29.)

1904. magántanári képesítések

4. Az ureter-catheterezés a vesediagnostica egy pár újabb módszerének szolgálatában. (Előadva a budapesti kir. orv. egyet. 1900. április 15-iki ülésén.)

Ismerted a két vese által elválasztott vizeletek külön felfogására szolgáló eljárásokat és részletesen közli az ureter-catheterizmushoz szükséges eszközök leírását s annak technikáját. Majd ismerteti az újabb vesediagnosticai eljárásokat (vegyivizsgálat, a vesék átjárhatóságának vizsgálata methylenkék befecskendése után, Korányi-féle fogyasztási eljárás), melyeket 12 esetben parallel végezett s következő véleményt alkotta magának:

1. A sebészeti vesemegbetegedéseknél a pontos diagnosis megállapítása végett elkerülhetetlen az ureter-catheterezés s ezáltal a két vese vizeletének külön összegyűjtése.

2. A különválasztott vizeleteket meg kell vizsgálni, hogy megállapítsuk azt, melyik a kóros vese.

3. Szükséges annak megállapítása, hogy az egyoldali kóros vese esetében a másik vese ép-e vagy sem, mert a műtéti beavatkozás a szerint választatik.

4. A vesék functióját megállapító eljárások közül legtökéletesebb a Korányiféle fagyasztási eljárás, midőn meghatározzuk a két vese vizeletének és a vérnek fagypont sülyedését, mely adatokkal megbízható diagnosticus és prognosticus jeleket nyerünk.

4a. Der Ureterkatherismus im Dienste einiger neuerer Methoden der Nierendiagnostik. (Deutsche Zeitschrift für Chirurgie.) Az előbbi németül. 1900.

4b. Le cathétérisme des uretéres appliqué a quelques méthodes nouvelles de diagnostic des maladies des reins. (Annales des maladies des Organes génito-urinaires 1900. No. 12.) Az előbbi francziául.

5. Uretercatheterezés és radio graphia. (Előadva a magy. orv. és természet-vizsg. 1901. augusztus hó 20—24-ikén Bártfán lefolyt vándorgyűlésén.)

Új eljárását közli, amely által az uréternek lefutása illetőleg a vesének fekvése szemlélhetővé tehető. A módszer abban áll, hogy ureter-cystoscop segélyével az ureterbe egy 8 10-es számú ureter-cathetert vezet be, melybe előzetesen egy vékony ólom

sodronyt mandrinként behelyezett s előre tolta azt mindaddig, míg csak erős ellenállásra nem talált. Az ilyen módon elhelyezett ureter-cathetert Röntgen-fény alatt fényképezi. A nyert képeken a catheter illetőleg mandrin lefutása jól látható. Az eljárást alkalmazta hasürbeli daganatoknál, hol az iránt volt kétség, vájjon a daganat a vese-e vagy sem midőn különösen mozgatható daganatok esetében, ha azt helyéről eltoltuk, a mandrinos catheternek daganatba futása kétségkívül a vese mellett az ellenkező kétségen kívül ellene bizonyító. Alkalmazta továbbá vese illetőleg ureter-kő esetében, midőn az ureterbe beékelődött követ Röntgen-fényképen csakis így a megakadt mandrinos catheter árnyéka által figyelmeztetve láthatta, ezáltal annak fekvését is pontosan lehetett localizálni, mi a behatolási hely megválasztára szempontjából volt fontos.

5. a) Ureterkatheterismus und Radiographie. (Deutsche Zeitschrift für Chirurgie) az előbbi németül. 1902.

5. b) Cathétérisme l'uretére et radiographie. (Annales des maladies organes génito urinaires) az előbbi francziául. 1902.

6. Erwiderung auf die Bemerkungen L. Casper's und P. Fr. Richter's. (Monatsberichte für Urologie 1901. Bd. VI. Heft 11.)

Azt vitatja, hogy a diagnosticus czélból bevezetett ureter catheternek hosszabb ideig kell bennmaradnia, ha megbízható eredményeket akarunk elérni. Tapasz'alta ugyanis, hogy a vizelet fagypontja egyrészt az ureter catheter által okozott izgalom, másrészt a táplálék- és folyadékfelvétel következtében többször változik, mely változások annál jobban kiegyenlítődnek, minél hosszabb ideig fekszik benn az ureter catheter. A hosszas bennhagyás semmiféle káros következménnyel nem jár, amint azt vizsgálatainál tapasztalta.

7. A hugyivarszervek sebészi bántalmai. (Dollinger Gyula dr. egyet. ny. r. tanár: Sebészeti módszerek VII. fejezet.)

Ismerteti az I. sz. sebészeti klinika 1897/98., 1898/99. és 1899/1900. évi beteganyagán az ottan követett és ezen fejezetbe tartozó sebészeti módszereket és kóreseteket.