A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1902-1903 (HU-SEKL 1.a 28.)

1903. június 19., 10. rendes

36 szeköttetésbe hozta. 1880-tól 1903-ig 63 irodalmi közlése látott napvilágot. Hogy a gyermekgyógyászat külön szakot képez,azt alig szükség bizonyítani. A külföldnek csaknem minden egyetemén kü­lön tanszéke van már e tárgynak ,s leg­utóbb Becsben is kötelező szigorlati tárgy­­gyá tették. A tanügyi kormány a gyermek­­gyógyászat fontosságát már három, évtized előtt el ismerte,a midőn idősb Bókay Jánost ny.r. tanári kinevezésre ajánlotta ö fel sá­­gének,a mely kinevezés meg is történt. Bókay Jánosban oly erőt Iá tunk,ki nemcsak itthon,hanem az egész müveit világ orvosi irodalmában számottevő tényező,a tanítás terén pedig már évtizedek óta oly eredmé­nyeket mutat fel,a melyek előtt meg kell hajolni. A Stefánia kórházban Bókay egy olyan szakiskolát teremtett.! mel yből már nagyszámú tanítvány kemilt ki,kik úgy a fővárosban,mint a vidéken tudományos és gyakorlati irányban dicséretes müköd-'st fejtenek ki. Mindezek alapján előadók azon in­dítványt terjesztik a kar elé,hogy T)r. Bókay Jánost, a gyermekgyógyászat ny.rk. tanárát fizetéses ny.r. tanárrá való kinevezésre a legmagasabb helyen való elő­térj es ztésre. a v. és kvm.kir. minister ur ö »méltóságának melegen ajánlja. Dékán javaslatára az orvoskari tanár testül e az ügyet vél eményadásra bízott,

Next

/
Thumbnails
Contents