A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1901-1902 (HU-SEKL 1.a 27.)

1901. december 17., 4. rendes

rának képezte feladatát,de csakhamar szükségesnek bizonyul t,hogy a paedagogia számára külön szakerőt alkalmazzanak.Még később az iskolákban előforduló betegségek oktatására speciális szakerőket is kértek fel,úgy hogy ez idő szerint a hygiene ás paedagogia tanárán kivül még 7 előadó van és pedig: szemészet 5 Ízben 1 óra JGsapodi[, testegyenászet 5 " á 2" ]hol 3 inger| idegbe-^bgsárek 5 " á 2 " J Schaffer [

fertőző bajok ő " '‘é $ " Joerlóczyj

bőrbetegségek 5 " á 2 " | NékámJ

fogászat 5 " á 2 " [ÁrkövyJ,

végre beszédzavarok számára 5 Ízben á 2 óra | Garbó J.

A bizottság részletesen vitatta meg e rendszert és azon meggyőződésre jutott,hogy ezen speciális előadások _ sem nem sz^kségesek,sem nem ezé!szerüek ; el terelik az oktatást iskola hygienikus eredeti irányától es e néhány óra nem is alkalmas arra,hogy a hallgatók ismeretkörét valóban mélyítse.

Az egyetemi oktatás ma különben minden speciális ismeretkör elsajátítására bőséges alkalmat nyújt és a hallgatókul jelentkezőknek megválogatásával biztosítható olyanok felvétele, kik ezen nyújtott alkalommal éltek is.

Fz alapon a bizottság azon véleményben van,hogy a tanfolyam tananyagát,a fcygienere és paedagogiára kell redukálni. Részletezi ezután a bizottság e kát főtárgy tanításának körvonalait ás