A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)

1898. június 27., 10. rendes

2

Terjedelmes vizsgálati sorozatából a következő eredményeket vonta le:

1. A corrosiv mint fertőtlenítő szer ürülékkel, szeméttel szemben nem sokat ér, pöczeanyag fertőtlenítésénél pedig egyáltalán szóba sem jöhet, mert lehetőleg legconcentráltabb vizes oldata sem képes azonos tömegű ürülékanyagot desinficiálni. Friss bélürülékek desinficiálásához is szerfölött sokat kellene belőle felhasználni, s ezért a desinfectio nagy praxisában nem ajánlható.

2. Kísérleteiből különösen kiemeli a cuprum sulfuricumot, mely csatornafolyadékot már 1:1000 mennyiségben teljesen megtisztít, szagtalanít, sőt állandóan sterillé tesz; pöczegödröt is desinficiál és még inkább friss ürüléket; e mellett olcsó, és feltűnő színénél fogva tévedésekre okot nem szolgáltat.

3. Kiválóan jófertőtlenítő szernek bizonyult a hamuból készült lúg. Forró lúgot a leghathatósabb és leggyorsabban ható fertőtlenítő szerek közé sorolja.

4. A kristályos carbulsav-nak hatásához képest igen nagy az ára.

5. Újabb szerek közül a creolin és «-oxynaphtoe-sav a kísérletező által tanulmányozott czélokra számba nem vehetők.

Javaslatait szerző a következőkben adja elő:

a) pöczegödrök desinficiálására a cuprum sulfuricumot ajánlja:

b) csatornafolyadék desinficiálását, a desinficiálás költségességénél fogva, csakis súlyos járvány (cholera) idején lehetne javasolni, legjobban ajánlhatja a cupr. sulfuricumot;

c) fris bélürülékek, (cholera, typhus, dysenteria és egyéb fertőző betegségek) fertőtlenítésére a rézgálicz erős oldata ajánlható; vagy még ajánlatosabb az ürüléket háromszorosan forró lúggal desinficiálni.

Budapest székes főváros törvényhatóságának fertőtlonítési szabályzatát szerzőnek eme dolgozata alapján változtatták meg. Külföldi szakmunkák hivatkoznak szerző dolgozatára.

2.

A typhusos lakások fertőtlenítése Budapesten.

„Orvosi Hetilap“ 1889-ik évfolyama.

Az 1889-iki budapesti typhus-járvány alatt a typhusos betegek lakásában, a hatóságilag elrendelt desinficiálás előtt, a fertőzött szoba faláról levakart falrészletből bacteriumokat tenyésztett ki, s megszámlálva a bacteriumtenyészeteket, a fertőtlenítés után ismét megvizsgálta a falakat. Vizsgálatát kiterjesztette a falak meszelésére, kenyérbéllel való ledörzsölésére s kénnel fütölésére. Vizsgálatainak eredménye: a bacteriumok száma az alkalmazott desinficiálás következtében tényleg fogy, csakhogy oly jelentéktelen mértékben. hogy az eddig gyakorlatban álló desinficiálási módszerek nem kielégítők.

3.

Hasi hagymáz két ritkább esete.

„Orvosi Hetilap“ 1891. évfolyama. — Zwei seltenere Fülle von Abdominciltyphus. „Deutsche med.

Wochenschrift“ 1892. 15. sz.

a) Typhus abdominalis és croupdiphtheria vegyes fertőzési esete. — A 14 éves leánynál torokdiphtheriával egyidejűleg a hasi lmgymáznak kifejezett tüneteit észlelte. A beteg nagyfokú diphtheriában szenvedett, s larynxcroup következtében suffocativ tünetek között halt meg. A sectio úgy a diphtheria mint a typhus abdominalis tüneteit kiderítette.

831