A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)

1898. április 19., 7. rendes

■)

ágárra és 2 gelatinára; az oltást rögtön a daganat kiirtása után kihevített késsel készített másod-liarmadrendű metszlapról végezte. A culturák részint szobahőmérséknél, részint thermostatban 38° C-uál lettek eltartva. — A metszetek festésére különböző módszereket használt a mikroorganismusok fellelése czéljából; végre a daganatok szövetnedvét frisen függő csepben vizsgálta és fedőlemez-készítményeket festett. — Eredménye negativ s azon következtetésre jut, hogy az eddig ismeretes módszerekkel a daganatokban specifikus mikroorganismust kimutatni nem lehet.

A A heveny genyedő lobfolyamatok actiologiájának jelen állása.

Gyógyászat 1888: 34.

A genyedést okozó mikrobákkal foglalkozik általában, elősorolja ezen kérdésre vonatkozó akkori ismereteinket s leírja a pyogen mikroorganismusok tulajdonságait és eljövetelét. Vizsgálatokat végezett, melyekből meggyőződött, hogy minden heveny genyedő lobfolyamatnál megtalálhatók ezen mikrobák, úgy a fel nem tört tályogban, mint az átoltásnál. Túlnyomó a staphylococcus pyogenes aureus és albus által okozott genyedés. Az úgynevezett hideg tályogok genyjében feltörés vagy felnyitás előtt pyogen coccus nem találtatott; az átoltás tuberculosist okozott az állatban. A bacteriumok elterjedtségének megállapítása végett a klinikum különböző helyein különböző időben tápanyaglapokat helyezett el. A 15 centiméter átmérőjű körlapra a II. emelet külön szobájában 15 perez alatt 15 csir hullott a levegőből, az I. emelet kórtermében 23, a tanteremben előadás után 350, miből azt következteti, hogy a mozgás tetemesen megszaporítja a levegőben a suspendált mikrobák számát, s ezért a műtét közelében a por felkavarása hátrányossá válhatik a sebgyógyulásra, ha különben minimális is a sebfertőzés veszélye a levegő útján.

3. Tömlős nyaki daganatokról esetek kapcsán. Gyógyászat 1889 : 24—26.

lieber cystöse Halsgeschwülste.

Pester med.-cliir. Presse 1889 : 29.

Az egyetemi I. számú sebészeti klinikámon észlelt és részben szerző által operált nyaki tömlős daganatok eseteit írja le, azok szöveti vizsgálatát és gyógyulását. (Két nyelv alatti mély atheroma, egy lymphangioma congenitum, hygroma colli, echinococcus colli.)

A, •)., <i., 7., <S’. A Koch-fele gyógyeljárásra vonatkozó közlemények. Gyógyászat 1890: 47 — 52 és 1891: 10.

Beliebte über Koch’sehe Impflingen.

Pester med.-chir. Presse 1891: 2.

Két közleményben leirja a tuberculis-oltással tett tapasztalatokat, miket Berlinben Bergmann klinikumán tett. — A többiben ismerteti a tuberculin-oltásokat, mik az egyetem I. számú sebészeti klinikumán végeztettek. 33 oltási esetet említ, de csak 10 eset van röviden közölve. — Az oltások diagnostikus értéke a sebészeti güinó's bajoknál nem biztos, ellenben hatása sok esetben határozottan ártalmas, bár itt-ott a reactio után némi javulás is volt megállapítható.