A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)
1898. április 19., 7. rendes
9 36. Két tüdővészes-szanatorium. »Orvosi Hetilap.« 1896. Úti levél M/m. Frankfurtból: Falkenstein és Ruppertstein leírása. Rövid vázlat a Dettiveiler vezetése alatt álló módos betegek szanatóriumáról s az első német szegénysorsú tüdővészes gyógyintézetről. (ismertetése az intézetek berendezésének és működésmódjának, a kezelésnek, mely bennök folyik, eredményeiknek stb. 37. Görbersdorf és Alland. »Orvosi Hetilap.« 1896. 50. sz. A legrégibb, szoros értelemben vett tüdővészes-szanatorium és az e nemben legifjabbnak osmertetése (úti rajz). Grörbersdorfban a Brehmer-intézeten kívül fennálló másik két établissement-t (Römpler, WeicJcer) is vázolja a czikkely, majd a Bécs közelében nagy stílusban épülő — immár el is készült — szegénysorsú tüdővészes-gyógyintézetet Írja le. 38. Szanatóriumokat a szegénysorsú tüdővészeseknek. »Orvosi Hetilap.« 1896. Levél M/m. Frankfurtból. Vonatkozással a Korányi Frigyes tollából 1896. április 14-én a Lloyd hasábjain megjelent czikkelyre, sürgeti szerző a maga részéről is a jótékony szanatóriumok felállítását Magyaroszágon tüdővészesek számára. Vázolja a Németország területén szerző kinnléte idejében folyó ernyedetlen tevékenységet ez irányban s serkentő például igyekszik azt odaállítani a otthoni intéző körök szeme elé. 39. A szegénysorsú tüdővészesek ügye. »Egészség.« 1.897. Felszólalás az 1896. szeptember havában Budapesten tartott millenniumi orvosügyi kongresszuson. Indítvány-tétel, melynek pontjai a következők: Mondja ki a kongresszus, hogy: 1. A szegénysorsú tüdővészesek ügyéről való gondoskodást elodázhatatlanúl szükségesnek tartja és 2. mivel a tüdővésznek eredményes gyógyítása az e czélra épült és berendezett szanatóriumokban érhető el legbiztosabban, ilyen intézetek felállítását a szegénysorsú tüdőbajosok számára országszerte kívánatosnak jelenti ki. h(). Tüdővészes szanatóriumokról. »Klinikai Füzetek.« 1897. 4. füzet. Rövid átnézetet nyújtó értekezés a szanatóriumi kérdésről. Utalás a tüdővész klimato-hygienicus kezelésének hasznára, a szanatóriumok szerepére a gyógyítás körül és a továbbfertőzés megakadályozása terén, részletesebb osmertetése egyes szanatóriumok (egy orosz és egy amerikai) gyógyeredményeinek, ezzel karöltve a két intézet tüzetesebb leírása. Végül pontos vázolását adja a dolgozat annak az emberveszteségnek, a mely Magyarországot a legújabb időkben a tüdővész révén érte volt. 3
