Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1969-1970
1969. december. 4., 2. Rendes kari tanácsülés
10 -Л1 Dr.Sós József rektor 1964.november 20.-án kelt 7508/1964.sz. leiratában megküldte a jóváhagyott ügyrendet, mely szerint "Az Egyetemi Gyógyszertár a gyógyszerellátás szakmai-, oktatási- és tudományos feladatai elvégzése tekintetében közvetlenül a Gyógyszerész tudományi Kar dékánjának van alárendelve. Gazdasági és ügyviteli vonatkozásban pedig a gazdasági rektorhelyettesnek van alárendelve. * Szegi: Most már világosan látja az Egyetemi Gyógyszertár helyzetét. Az összes klinika szempontjából igen fontos intézménynek tartja. Helyes ha a klinikák gyógyszerellátásának kérdése nem a gazdasági rektorhelyettes, hanem a klinikai rektorhelyettes hatáskörébe tartozik. Azonban azt is meg kell említeni, hogy a gyógyszer megszerzése elsősorban gazdasági probléma. Pandula: A gyógyszer megszerzése valóban gazdasági kérdés, de csak addig, amig a gyógyszer az Egyetemi Gyógyszertárba kerül, utána már nem az. Helytelen az is, hogy az Egyetemi Gyógyszertárat tekintik felelősnek, ha valamelyik klinika túllépte a gyógyszerkeretét. Farkas: Az Egyetemi Gyógyszertár jelentősége oktatási, szakmai továbbképzési vonalon is kidomborodik. Helyes, ha továbbra is a karhoz tartozik és a klinikai rektorhelyettes ellenőrző tevékenysége a Gyógyszertárra is kiterjed. Hársing: Egyetért azzal, hogy a klinikai rektorhelyettes ellenőrzése nemcsak a klinikákra, hanem az Egyetemi Gyógyszertárra is kiterjed, de nem látja világosan a klinikai és gazdasági rektorhelyettes pontos szerepét a gyógyszerellátás területén, a gyógyszerigény és az anyagi keret vonatkozásában. Szegi: Hasonolóan nem látja világosan a klinikai és gazdasági rektorhelyettes szerepét e kérdésben. Ya.idáné: Nem régen volt egy szakszervezeti bizottsági ülés, melyen a gazdasági rektorhelyettes is részt vett. Itt világosan kiderült, hogy a gyógyszerellátás terén nem alkalmazza mereven a keretgazdálkodást. A gyógyszerigényeket minden esetben méltányolta és valamely más területről teremtette elő a szükséges anyagi fedezetet.
