Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1969-1970
1970. május. 22., 4. Rendes kari tanácsülés
J 4. rarneAt ' M á s о lat I Dr.Végh Antal egyetemi tanár urnák, a Gyógyszerésztudományi Kar Dékánjának Budapest Dékán Ur í Grófesik Margit okleveles gyógyszerész "Hidrotrópia az ifcjekéiókészítésben” címmel gyógyszerészdoktori értekezést nyújtott be a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karához, amelynek bírálatát és tudományos értékére vonatkozó véleményemet az alábbiakban foglalom össze. A dolgozat a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Intézetében készült. A doktori értekezés 135 oldal terjedelmi munka: 101 irodalmi hivatkozással, 29 ábrával és 14 táblázattal szemléltetve. A téma .jelentősége: Az injekciégyártásban a hatóanyagok rossz vagy nem kiel egi tő oldé'konysága gyakori problémát jelent, mivel a terápiás dózist bizonyos esetekben csak az oldékonyságl koncentrációhatárt meghaladd töménységű oldatokkal lehet biztosítani. A gyakorlatban ser esetben csupán olyan oldékonyságnövelési módszerek alkalmazhatók, amelyek megfelelnek a parenterális oldatokkal szemben támasztott valamennyi speciális követelménynek. Ezen igényeknek leginkább az oldásközvetités, vagy hidrotrópia néven tárgyalt jelenségcsoport körébe tartozó módszerek felelnek meg. A hidrotrópia irodalma azonban nem egységes, a jelenséget különbőzé szerzők más-más megvilágitásban tárgyalják. A szerző disszertációjának irodalmi részében az oldékonyságfokozással kapcsolatos történések leírására használt, még kiforratlan és sokszor önkényesen ill. ötletszerűen alkalmazott nevezéktanból egységes nomenklatúrát teremtett, amely a hidrotróp jelenség korszerű értelmezése szempontjából elvi jelentőséggel bir. Jelentősnek mondható kísérleti munkája is, melynek során kidolgozta az oldékonyságl koncentrációhatárt meghaladó töménységű 4 és 5 %-os Papaverinum hydrochloricum és 2 %-os Ethaverinum hydrochloricum injekciók iparilag is alkalmazható gyártástechnológiai elóiratát. A disszertáció ismertetése: A munka célját és feladatát megjelelő bevezető rész után a disszertáció 2 fő részre tagozódik: a téma irodalmi vonatkozásait 28 oldalon ismerteti a szerző, a. kísérleti munkát pedig 82 oldalon. Az irodalmi áttekintésben összefoglalta a vizsgált anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaira vonatkozó adatokat. Részletesen elemezte a hidrotróp jelenség fogalmát és a hidritróp rendszerek oldékonysági viszonyainak vizsgálatára alkalmas módszereket. Ismertette a hidrotróp oldatokban kialakuló kölcsönhatások vizsgálati módszereit és az oldásközvetités mechanizmusát. Összefoglalta a sósavae papaverin és sósavas etaverin injekciók gyártástechnológiájára és kémiai‘Stabilitására vonatkozó irodalmi adatokat. 8964/1970.
