Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1969-1970
1970. január. 15., 3. Rendes kari tanácsülés
2 A kísérletes rész második felében először a szorbit szerepet tanul mányoz tr. az oldatoknál. A szorbit izjavitó hatását Wright módszere szerint vizsgálva arra n megállapításrr> jutott, hogy г szorbit 70 %-os old'ta ez egyszerű sziruphoz hasonló izjavitó tulajdonságokkal rendelkezik, Meghat ározta Purdum ^módszere szerint az op timáiis szorbit koncentrációt ős az izfedo képességi pontcnciálját„ Javrsolja, hogy a. diabeteses betegek számára ezt alkalmazzék a. cukorszirup helyett. - Az oldatokban n szorbit kémiai stabilizáló hajtásának vizsgálatához modell molekulának az acetilszr.licilsrvet vál tóttá. Megállapította, hogy a vizes acetilsza.licilsav szuzspeuzióbrn lejátszódó bomlási folyam«*t sebességet a szorbit csökkentette.- A következő fejezetben az 5 %-os szorbit-infúzió elkészít '••-•át irjr le, majd annak st bilit ásót több módszerrel ellenőrizte és megállapította, hogy az infúzió stabil, mert bomlásterméket nem tudott kimutatni egyik alkalmazott módszerrel sem. - A PoNo-ban szereplő 4 féle pilulát készítette el oly módon, hogy az előirt glukóz ill, laktoz helyett szorbitott használt, mint töltőanyagot és a nedvesítésre kis mennyiségű vizet, A pilulamassza. megfelelő konzisztenciáju volt, és a szétosési idő is megfelelő, még négy heti tárolás után is. - Különböző tipusi kenőcs alapanyagokkal is végzett kísérleteket arra vonatkozólag, hogy a kenőcsökben a glycerin! szorbit 70 %-os vizes old. tiva.l helyettesítve mennyiben változtatja meg c fc.onoc.-0к reológiai tulajdonságait. A szétterülési készséget kisebbnek találta., mint a glicerinnel készültekét és ezért védokenőcsökben javasolja a szorbit old t használatát. -A szorbit összeférhet őségének vizsgálatát 88 alapanyaggal> 63 injekcióval és a PhHg VI. infúzióival végezte el. Megállapította , hogy ezek túlnyomó többségével kompatibilis. Külön kiemelt néhány intravénás injekciót, amelyet nem szabad szorbit infúzióval együtt adagolni* mert a vérpályában létrejövő csapadék a beteget veszélyeztetheti. A disszertációval kapcsolatos észrevételeim: 1. / A disszertáció részben a szorbit gyógyszertechnológici alkalmazásával /a szorbit mint izjavitó, töltő-kötőanyag, oldat stabilizator, kenőcs alapanya g/, részben a szorbit gyógyszerterápiás alkalmazásával/ a szorbitot, mint hatóanyagot tartalmazó infúzió/ foglalkozik. A két felhasználási terület nincs kellőképpen elkülönítve c. munkában, a gyógyszerterápiás felhasználáss^l foglalkozó fejezet /XII.B.b./ is pl. beleékelődik a szorbittal, mint segédanyaggal foglalkozó fejezetekbe /III.B.a.1.2. és III.B.c.d. köze/. A disszertáció jelenlegi felépítése mellett helyesebb lett volna a címnek*nem a szorbit "gyógyszertechnológiai alkalmaz ásai”-t megadni, hanem a szorbit "gyógyászati" alkalma zás át. 2, / A szorbit kémiai stabilizáló hatásának vizsgálata gyógyszeres oldatokban" c. fejezetben /56 old 1/ kísérletei sorún megállapította, hogy a várakozásnak megfelelően a vizes rcctilszalicils V szuszpenzióban lejátszódó bomlási folyamat sebességét a szorbit jelentősen lecsökkentette. Az "Összefoglalás" 3. pontjáb n viszont /103 oldal/ azt az általános következtetést vonja le ebből az egyetlen modellkis„riet bői, hogy , szorbit alkalmas egyes gyógyszeres oldatok komi i stabilizálására. “ \1-Z-
