Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1968-1969

1968. november. 21., 1. Rendkívüli kari tanácsülés

11

Dékán; A 22.oldal 24.pontjához: elvileg nem helyes a vizsgák időpontjának a félév elején való kitűzése.

Javaslat: A vizsgaidőpontokat az oktatási szervezeti egységek 6 héttel a vizsgaidőszak előtt tűzzék ki és a hallgatók jelentkezését legkésőbb 4 héttél a vizsgaidőszak előtt hagyják jóvá.

Sárkány: A Müv.Minisztérium képviselője ezzel kapcsolatban azt mondotta, hogy a vizsgaperiódust kell közölni a hallgatósággal az év elején. A hallgatóságnak aztán a vizsgaidősaakon belül kell kérni a vizsgaidőpontok kitűzését.

Dékán: Kérdezi, hogy a javaslatot fenntartsák-e?

A kari tanács a javaslat fenntartását javasolja.

Dékán: Módositás: a 22.oldal 26.pont a következőkkel egészül ki: "kivételesen adjunktus is lehet."

Észrevétel: az előbbi ponthoz: a szövegből nem tűnik ki világosan, hogy mit jelent a bizottság. A bizottságban csak szakmailag hozzáértőknek volna értelme jelen lenni, mivel érdemileg csak ilyen tudna a vizsgáztatás menetébe beleszólni. Ez a tudományok mai specializálódása mellett a legtöbb karon megoldhatatlan. Formasággá süllyed a bizottság, ha abban nem szakmabeli, vagy a kérdezővel nem egyenrangú szakember vesz részt. Másrészt a hallgatóság nagy száma nem teszi lehetővé egy-egy karon belül megfelelő számú vizsgabizottság létrehozását.

Javaslat: Szigorlatot ne kelljen bizottság előtt letenni, továbbá a szigorlati tárgy kérdezője egyetemi tanáron, vagy docensen kivül, dékáni megbizás alapján adjunktus is lehessen.

Kérdezi, egyetért-e a kari tanács a javaslattal?

Tamás: Kiegészítést szeretne tenni. Azzal egyetért, hogy bizottság előtt való szigorlatoz tatást a nagyszámú hallgatók miatt az orvosegyetemen nem lehetne megvalósítani. Javasolja azonban, hogy szigorlatot a tanáron, docensen kivül a tárgyak mb. előadói is végezhessék és ez kerüljön javaslatba.

Zalai: Ő nemcsak azt tartja szükségesnek megemlíteni, hogy a nagyszámú hallgatóság miatt a bizottság előtti szigorlatoztatás nem oldható meg, hanem azt is, hogy ez bizalmatlanság az illetékes vizsgáztatóval szemben. Ha valaki ugyanis professzori kinevezésre, vagy egy tárgy előadására alkalmas, annak a vizsgáztatásra is alkalmasnak kell lenni.