Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1968-1969
1969. május. 16., 5. Rendes kari tanácsülés
Másolat ! BUDaPBoII ORVOoTUDOTÁttNYI ÜGYETEM GYÓGYSZERT'ША Igaz g& tó: I) r«2al ai Ke roly Budapest, IX.Kőgyes Endre u.7» 63/1969,E .Gy. Dr.Vpgh Antal egyetemi tanár Dékán Urnák Budapest JIII_ OTíői-ut 2ь. Dékán Ur ! Hivatkozással az 51/1969.Gy.K.sz. leiratra Stampf György okleveles gyógyszerész "лееtilszalicilsav tartalmú gyógyszerkombinációk tablettázásának és stabilitásának vizsgálata" c. gyógyszerészdoktori értekezéséről véleményes jelentésemet az alábbiakban adom meg. л disszertáns munkája a gyakorlati életben felmerült probléma megoldására. irányul, az acizálon kivül más hatóanyagot iá tartalmazó készítmények tablettázhatósága rossz. A hagyományos segédanyag rendszerek felhasználásával nem lehet megnyugtató módon előállítani az acizál. koffein, fenacetin tartalmú "A.P.C." nevű, valamint az acizál, kiorokiniumfoszfát és prednizolon összetételű "Presoc}'!" tablettákat. Nem tisztázott az acizál bomlását befolyásoló tényezők szerepe sem. Szükséges tehát egy olyan gyártástechnológia kialakítása, amely a hatóanyag védelmén kivül a tabletták stabilitását is biztosítja a hosszabb raktározás ideje alatt. л disszertáció terjedelme 148 gépelt oldal, amelyből 2 oldal a. bevezetés, 3-35 oldalak az irodalmi rész, 36-134 oldalak a kísérletes rész, 135-140 oldalak az összefoglalás, 141-148 oldalak az irodalom. A doktori értekezés 46 ábrát, 21 táblázatot és 58 irodalmi hivatkozást tartalmaz. A bevezetőben a szerző megjelöli a téma jelentőségét, a munka célját és feladatát, Célul tűzi ki acizálon kivül más hatóanyagot is tartalmazó tabl' v:á’. tá rá г ■‘•echoed őgi ójának kidolgozását, az optimális tablettázhatóságox és a mész termékek nagyfokú stabilitását. az irodalmi részt 4 csoportra bontja. Az elsőben ismerteti az alapanyagra vonatkozó előállítást, krisztallográfiai adatokat, az acizál kristályterme te és az oldódási sebesség közötti összefüggést. A második részben a tabletták előállításánál a hatóanyagok előkészítését, a porkeverékek grahulálását és a segédanyagok szerepét tárgyalja. A harmadik részben rátér a vizsgálati módszerekre mind a granule;úrnőknél, mind a tablettáknál. A negyedik csoportban ppsaz acizál gyógyszertherápiás felhasználásával foglalkozik. a kísérletes részt 5 csoportra osztja. Először a ható- és segédanyagok, majd az acizál részletes fizikai és finomszerkezeti vizsgálatait végezte el. melybe beletartozik a kristályok mikroszкоpos képe, a röu tgendl f :U akciós vizsgálatok és a kristály termet befolyása az előadási sebesség értékére.
