Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1968-1969
1969. május. 16., 5. Rendes kari tanácsülés
/ Л . /7Г>еМ. Másolat ! Budváriné Bárány Zsuzsanna: ’’Adatok egyes kortikoszteroidők és ősztrogénhatásu hormonok adszorp ciós vékonyréteg-kromatográfiás azonossági és tisztasági vizsgálatához ’’ c, gyógyszerészdoktori értekezésének birálata. A 97 oldal terjedelmű disszwrtáció két részre tagolódik. Első rész /3-35 old./ a téma bevezetése és a kapcsolatos irodalmi összefoglalás. A második rész a kisérletes munka /36-91 old./. Ebben rövid bevezető után foglalkozik a kisérleti körülmények tanulmányozásával /36-99 old./, majd a kidolgozott eljárás alkalmazásával, egyrészt a когtikoszteroidőк területén /59-80 old./, másrészt az ösztrogén hatású hormonok területén /80-90 old./. Végül /92-97 old./ 93 irodalmi hivatkozást közöl. A bevezetőben rövid ismertetést ad a mellékvesekéreg hormonokról, valamint a mesterséges ко г tikosztero id származékokról, szerkezeti és hatástani vonatkozásban, kissé részletesebben érintve azok vizsgálatát, Megállapítja, hogy a kortikoszteroidőк vizsgálatára egyre több és korszerűbb ellenőrzési módszert alkalmaznak, igy a kémiai reakción kivül а когtikoszteroidőк azonosításánál már általánosabbak a spektrofotometriás módszerek. Összefoglalja a leggyakrabban alkalmazott irodalmi, valamint a külföldi és magyar gyógyszerkönyvi kortikoszteroid reakciókat. Először á szteránváz reakcióit tárgyalja, és ismerteti analitikai vonatkozásaikat, azok specifitását. Tárgyalja a ketoncsoport reakcióit. А C17 oldallánc reakcióit két csoportban tárgyalja; attól függően, hogy a reagensből keletkező redukciós terméket, vagy pedig a szteroidból keletkező reakcióterméket vizsgálja,, Itt tárgyalja a \j-e8 oldallánc kondenzációs reakcióit is. Mindezek kritikáját nyújtva, arra a következtetésre jut, hogy a kromatográfia alkalmas mind szelektiv azonositásra, mind tisztasági vizsgálatra. Ezek után ismerteti és kritikailag tárgyalja kortikoszteroidok vizsgálatára alkalmazott gyógyszerkönyvi és egyéb papir- és vékonyrétegkromatográfiás módszereket és utóbbiak mellett dönt. Mivel az impregnált rétegen az elválasztás kevésbé reprodukálható, mint az adszorpció metodika esetében, a szerző ezért olyan‘■módszer kidolgozását tűzi ki céljául, - amelynél az Rf értékek reprodukálhatóak. Ehhez nagy részletességgel tanulmányozza a kromatográfiás kisérleti feltételeket, az Rf értékeket befolyásoló tényezőket /többfajta futtatóelegy, a kifejlesztés távolsága, a szilikagél-réteg aktiváló sának körülményei, a légtér telitésé a kifejlesztőelegy gőzével, a felvitt anya^ különböző mennyiségei, az előhivó reagens kiválasztása, az előhivás érzékenysége/. A legmegfelelőbb kisérleti feltételek kidolgozása után, eljárást ad /a/ a kortikoszteroid vegyületek azonositására; /b/ a hidrokortizonacetátban hidro kortizon, kortizon, kprtizonacetát szennyezés; /с/ a kortizonacetátban kortizon, hidrökortizon szennyezés kimutatására, A D.epersolon bomlásának tanulmányozása kapcsán foglalkozik a bomlási folyamattal és a bomlástermékek kimutatásával. Rámutat egyéb karboxil-csoporttal rendelkező oxidációs bomlás term.—joi .-"ilétére is. Módszerét végül alkalmazza a D.epersolon-alapanyag..
