Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1967-1968
1968. április. 29., 4. Rendes kari tanácsülés
- 1 0 BUDAPESTI ORVOüTUDOMÁNYI EGYETEM Másolat! Mikrobiológiai Intézete. Budapest, IX.Hőgyes Endre u.7-9. Dr.Végh Antal egyetemi tanár urnák, a Gyógyszerész tudományi Kar dékánja Budapest. D ékén Ur ! Kutasi Mihályné "Szemészeti készitmények aszeptikus elóállitása és ellenőrzése" c. gyógyszerészdoktori értekezéséről bírálatomat az alábbiakban terjesztem elő. Kutasi Mihályné disszertációja 134 szabvány gépelt oldal terjedelmű, melyből mintegy 5 oldalt tesz ki az 51 irodalmi hivatkozás felsorolás A bevezetésben ismerteti a jelölt disszertációs munkájának célját, jelentőségét és az elvégezni kivánt feladatokat. Munkája célját egy olyan egységés, aszeptikus technológia kidolgozásában jelöli meg, amely a gyógyszertári gyakorlatban is megvalósítható, amit az is indokol, hogy a VI. Magyar Gyógyszerkönyv a szemészeti készitmények aszeptikus módon való készítését Írja elő. Ilyen egységesen bevezethető aszeptikus előállítási móddal elkerülhetővé válnak bizonyos másodlagos bakteriális, esetleg virusos fertőzések. Ebben rejlik a disszertációs munka jelentősége. A továbbiakban a disszertáció két részre oszlik, Az első közel 40 oldalas rész a kérdés irodalmi összefoglalását adja, a második pedig a kísérletes részt ismerteti. Ezek után az irodalmi hivatkozások élőtaz összefoglalás képezi az értekezés utolsó fejezetét. Adatait 7 ábrával és 22 táblázattal dokumentálja. Az irpdalmi áttekintésben meghatározza az aszeptikus munka lényegét, követelményeit és feltételeit. Ismerteti az aszeptikus munkahely kialakítására és egyéb feltételek biztosítására pl. személyzet, ruházai bemosakodás stb. vonatkozó adatokat. A személyzettel kapcsolatban megemlíti plc hogy tartós, kórokozó hordozók "Baktérium és virus-gazdák" aszeptikus munkát nem végezhetnek /3.oldal/. Ezzel kapcsolatban csupár egy megjegyzésem lenne. Nevezetesen az, hogy mig a baktériumgazdaság fogalma régen ismert, jól meghatározott fogalom, addig a virusgazdaság jelenlegi ismereteink alapján kevésbé vizsgálható, nem eléggé tisztázott fogalom, Többé-kevésbé mindenki vírusgazdának tekinthető bizonyos értelemben, tekintve az emberi szervezetben latensen előforduló, manifeszt megbetegedést általában nem okozó vírusokat, ugyanakkor ugyanezek a virusok más emberben megbetegedést okozhatnak. Ezek. között a virusok között számos szemészeti jelentőséggel biró virus is ismeretes /pl. Herpes és, Adenovirusok/, amelyek egyrészével kapcsolatban a legújabb, vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy bizonyos szemészeti készítményekben /pl. Naphazolin/ hónapodig fertőző képes állapotban maradhatnak. Az irodalmi részben ismerteti még a folyamatos aszeptikus munkamenet felépítésére, az aszeptikus készitmények fizikai, kémiai és mikrobiológiai ellenőrzésére, illetve az aszeptikus módon előállított szemészeti készitmények tárolására vonatkozó adatokat is.
