Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1966-1967
1967. május. 6., 4. Rendes kari tanácsülés
BUDAPESTI ORV OS TUD OMAN í I E GTE ТЕМ Gyógyszerészi Kémiai Intézet ' Budapest, VIII.Puskin u = 11-13« Másolat Véleményes jelentés Dworschák Ernő: "A ke mányi tő sajátságainak változása hevités hatására’ és "Adatok az Amylum liquefactum analitikájához"se gyógyszerészdoktori disszertációjáról» A keményitő nemcsak fontos élelmiszer alapanyag, hanem a gyógyszertechnológiának is segédanyaga, tehát a bomlására, eltarthatóságára vonatkozó adatoknak, nemkülönben az analitikájával kapcsolatos megállapításoknak is van gyógyszerészi vonatkozása. Napjainkig kevesen hőmérséklet közti c kapcsolatos folyamatok c: foglalkoztak a keményitő belső struktúrája és a ;szefüggések tanulmányozásával, a hőkezelésével részben tárták fel. Kivánátos a nedvesség, valamint termo labilitás közti össze-Szükségesnek látszott az elágazások tartalom és hidrolitikus bomlás függések további tisztázása is» számának növekedése és transzglukozidációk, valamint a hőmérséklet közti összefüggések kérdésének felülvizsgálása. Mivel az irodalmi adatok az elágazások száma és a diasztetikus emészthetőség közti össze függések kérdésében is eltérőek, ez a terület is további kísérletes munkát igényelt. Nyitott kérdés továbbá a redukálóképesség és egyes átalakulások közti összefüggések»- igy a redukálóképesség és hidreximetil fúr fűről képződés közti kapcsolat - tisztázása. A disszertáció két különálló - de tematikailag összefüggő - részre tagolódik* Az I, rész: "A keményitő sajátságainak változása hevités hatására1’ a terjedelmesebb /1-114 old./, általános vonatkozásokban is értékesebb» Az I. rész 138 irodalmi hivatkozásának címjegyzékét a 107“H4 oldalakon közli» A 11= rész ; "Adatok az Amylum liquefactum analitikájához" az elsőhöz viszonyítva szükreszabott /115-123.old./, viszont ez a jelentősebb gyógyszerkémiai vonatkozásban. Az irodalmi rész a "Keményitő szerkezete és fizikai kémiai sajátsága" c. fejezetben tárgyalja a keményitő térszerkezetével kapcsolatban a helix struktúrát, a jódkötődés szerkezeti vonatkozásait. Rámutat д hevités hatására végbemenő változások és a dehidratálás közti kapcsolatra. A keményitő hidratációjával összefüggésben tárgyalja a száritás és nedvességtartalom-csökkenés közti viszonyt. Gyógyszerészi vonatkozásban is jelentős a keményitő retrogradációjával foglalkozó rész, mert értelmezi a keményitő vizes oldatában idővel tapasztalható opalizáoióto "A keményitő biokémiája" c. fejezetben összegezi a keményitő lebontásának és felépítésének enzim-reakcióit. Részletesebben foglalkozik az alfa- és béta-amilózzal, az amilopoktin és amilóz szintézisével* "A keményitő kémiai és fizikai-tulajdonságait vizsgáló fontosabb módszerele irodalma, áttekintése" c. fejezetben összefoglaló jellegüen, de egyúttal kritikailag is foglalkozik a keményitő szerkezet-kutatásánál alkalmazó tfc ^módszerekkel, az átlagos polimerizációs fok /DP/, lánchosszuság /CL/, és redukáló végcsoport meghatározására használatos eljárásokkal - Részletesen foglalkozik Malaprade perjodatos oxidációjával, mert azt a redukáló végcsoport meghatározásával kombinálva, alkal masnak véli a munkája során szükséges átlagos polimerizációs fok meg-17РЯ/106”,-'Ж
