Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1966-1967
1967. május. 6., 4. Rendes kari tanácsülés
97/1967. ]- а. /тс/б Másolat ! Dr.Végh Antal egyetemi tanár urnák a Gyógyszerésztudományi Kar Dékánja Budapest • VIII.üllői-ut 26, Tisztelt Dékán Ur I Tárgy; Dworschák Ernő; "A keményitő sajátságainak változása hévités hatására és Adatok az amylum liquefactum analitikájához" cimü disszertációjának lirálata. A benyújtott gyógyszeréczdoktori értekezés két részből áll. Az I. rész a keményitő sajátságainak változását követi hevités hatására, a II, részben uj adatokat közöl az amylum liquefactum analitikájához. Az. I. rész irodalmi jegyzékkel együtt 114 oldal, 'a II, rész 8 oldal. Az I. rész célja az, hogy a különböző keményítő fajták és frakciók hevités hatására bekövetkezett változásait modell kísérletekben tanulmányozza, hogy az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet kutatási profiljának megfelelő módon egyes élelmiszerek értékeire, ill, felhasználásakor bekövetkezett változásaira adatokat gyűjtsön, A disszertáció igen szépen közeliti meg témáját. Az irodalom alapos és jól áttekinthető összefoglalása után kritika alapján kiválasztja a legmegfelelőbb módszereket, majd ezt követően kísérleteinél burgonya, búza és rozs, oldható keményitő, valamint amilózzal végzi kísérleteit„ Kisérlet tárgyát képezi az, hogy az élelmiszer technológiában gyakran alkalmazott hőmérsékletek hatására 120°, 150°, 180° és 210°C-on milyen változások jelentkeznek, az eredeti alaptulajdonságokhoz viszonyítottam bLgállapitásai az alábbiak; le/ 120°-on általában a vizkozitás csökken, az amilolitikus enzimes hatás változása azonban nem egyértelmű. О a / Megállapítja, hogy a hidrolitikus bontás nem arányos a keményitő u,n, belső vizkoncentrációjavai. 5«/ A keményitő átlagos lánchosszuságának változása 150°-on indul me 4-/ Az in vitro diasztatikus ал őszthetőség 180 - 210^ C közötti hőmérsékleten kezd csökkenni,, 5./ A 150 — 210°C között a hőmérséklet és idő között kvalitatív összefüggést talált.,,-1726/1967
