Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1966-1967
1967. január. 28., 3. Rendes kari tanácsülés
Pandula: Közleményeiről nincs összeállitás, de talán az önéletrajza mánd valamit. ”1918 augusztus 3.-án születtem Tuzlán: apám gyermekorvos. Veszprémben érettségiztem 1936-ban, vegyészmérnöki diplomát a József Nádor Műegyetemen szereztem 1941-ben. 1941.júliustól 1942 októberig a szolyvai falepároló üzemi, illetve kutató mérnöke voltam. Szerves analitikával, üzemi gázelemzésekkel foglalkoztam. Aldehid alapú műgyanták előállítási, üzemesitési kísérleteiben vettem részt. Jártasságot szereztem desztilláló kolonák elméleti és gyakorlati kérdéseiben. ”Aceton-kontakt kemencék hatásfok vizsgálata, illetve javitása” témakörű, üzemben bevezetett kísérleti eredményeimért jelentős jutalmat kaptam. 1942-től 1944 végéig katonai szolgálatot teljesítettem, 1945 januárban a szőnyi olajfinomítóhoz kerültem: mint üzemi mérnök dolgoztam feldolgozás kémiai technológiája területén. 1945 áprilisban szovjet hadifogságba estem: 18 hónapot töltöttem Roöztovban. 1946-ban Munkácsra - szüleim akkori lakóhelyére - engedtek szabadon. Repatriálási kérvényt adtunk be: ennek elintézéséig a munkácsi állami kórház laboratóriumának kémiai részlegét vezettem. Széleskörű rutin analitikai vizsgálatok mellett biokémiai kutató munkát végeztem. E munkám mellett az ottani üohánygyár megbizása alapján egy különleges követelményeknek megfelelő ragasztóanyagot dolgoztam ki: ezért az Ukrán Dohánytröszttől 36,000 rubel állami jutalmat kaptam. 194S júliusában repatriáltunk: hazatérésem után a Ruggyantaárugyár osztályvezetője voltam 1949 októberéig. Gumicikkek gyártásának és feldolgozásának technológiájával ismerkedtem meg. 1949 végén kiigényelt a Katonai Átvételi Intézet, érmék megszűnte után átvett a Haditechnikai Intézet. Az analitika megszervezője, illetve szakosztályvezetője voltam 7 éven keresztül. A legkülönbözőbb anyagtípusok vizsgálatéval foglalkozva, érdeklődésem mindinkább a gyártástechnológiai problémák irányába fordult, miközben széleskörű anyag“ és iparismeretre tettem szert. Katonai titkosság alá nem eső munkáim közül kiemelhető a "Kolorimetrikus sugárdózismérő", és a "Zambóni oszlop”: előbbi munkámért az Elnöki Tanács munkaérdeméremmel tüntetett ki 1955-ban,