Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1966-1967
1966. november. 29., 2. Rendes kari tanácsülés
- 2 A szerző témaválasztása kettős célkitűzéssel kapcsolatos:/l/ Olyan CMC meghatározást akar kidolgozni, amely biztosítja, hogy a vizsgálat alatt a rendszer a gyógyszer technológiai, felhasználáshoz hasonló körülmények közé kerül, s igy az eredmények közvetlenül hasznosíthatok lesznek; 2./ Az ilyen követelménynek megfelelő vizsgálat céljaira egyszerű, kevés felszerelést és munkaidőt igénylő eljárást kivan kidolgozni. Az első részben szereplő irodalmi áttekintés alapján igazolva láthatjuk a témaválasztás és a célkitűzés helyességét. Elfogadható a szerző érvelése, amelynek alapján a papirkromatográfiát az /1/ célkitűzés megvalósítására-alkalmasnak tartja, függetlenül a vándorlási mechanizmus jel],egétől. Egye térthetünk a szerzővel abban, hogy a papirkroma to gráfiával nyert értékeli a mechanizmustól függetlenül reprodukálhatók, továbbá a vizes tenzid oldatra általában alkalmazhatók lehetnek. A szerzőnek ugyanis sikerült igazolnia, hogy esetében a kifejlesztőelegy és a mozgófázis azonos összetételű. Ez által kikapcsolhatta a cellulóz-tenzid kölcsönhatás eshetőségét, s a nyert adatok a gyakorlat igényeit tekintve valóban adekvát jellegűek. A papirkromatográfiás kisérlet feltételeit a szerző körültekintően állapította meg. A metodikát és leirását a. célnak csaknem mindenben megfelelőnek Ítélem. A kísérleti eredmények pontosságát és reprodukálhatóságát növeli a szellemes megoldás, amely szerint a festékpárokat közös foltból fejlesztette ki, s igy Rf értelüket közös frontra vonatkoztathatta. Kifogásolható, hogy a foltnagassúg mérésének körülményeit nem Írja le részletesebben. Ez'különösen a felfelé fejlődött szakállu foltok esetében lenne indokolt. Ilyenkor ugyanis a folt súlypontjának a helyzete nem egyezik a foltmagassággal. Arról sem kaptunk megfelelő tájékoztatást, hogy a táblázatokban megadott átlagértékek mennyire eltérő párhuzamos mérési eredményekből származnak. Ez leginkább a nátriumlauril-szulfáttal kifejlesztett neukokcin és tartrazin foltok Rf értéleire vonatkozik /4.táblázat./, amelyeket a szerző egyáltalán nem ad meg és amelyek - táblázat Rf hányadosaiból Ítélve - csak kevéssé térhettek Ы egymástól a CMC kornyékén is. Logikus kisérlettervezésre vall a kísérleti* rész 2. pontjában szereplő szolubilizálási kísérletek programba vétele, Nem érthetünk egyet a szolubilizátumok elkészítésének módjával, még kevésbé az ahhoz fűzött érveléssel /47«lap/» Az egyensúly egységes kialakulása vagy ki nem alakulása ugyanis nem csupán az egyező állási időtartamnak, hanem az egyező intenzitású keverésnek is a függvénye, feltehető azonban, hogy az innen adódó hiba nem okozhatta a CMC értékek eltolódását. Igen meggyőzőek a tween származékokkal végzett szalicllsav szolubilizálás eredményei, alapul véve a papirkromatográfiás CMC értékeket. Kevésbé mondható ez a nátrium-lauri 1 'Szulfát esetére; a görbéből kevésbé-következtethetünk vissza a 0,2-0,3 közötti CMC értékre /v.ö.44.lappal/. A munkára általában befejező részében a jellemző eredetiség mutatkozik ПСА és CMC közötti összefüggés és kísérleti bizonyításával, kapcso hogy a tulajdonképpeni megállapitá 1U о Do.u. о ÍZ un. *>oov ; er lies meg az értekezés megállapításával ztési hibának tartom, 'elméleti rész:,-be került,-Нов
