Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1965-1967

1966. január. 29., 3. Rendes kari tanácsülés

A harmadik rész a preparátumainak П írását és azoknak fizikai analitikai és papirkromatográfiás vizsgálatait tartalmazza. Az egyes készítmények op,-> értékei mellett megtalálhatók a, elementáranalizis eredményei is, ami helyenként csak nitrogénre; máshol szén és hidrogén értékekre korlátozódik. Esetenként az átlagnál nagyobb az eltérés a talált és a ■számított értékek közt, de ezek még nem teszik kétségessé az anyag azonosságát.

Ezt, a preparativ, papirkromatográfiás és biológiai vonatkozásokat szinte parallel érintő dolgozat összeállítását, a szerző sikerrel oldotta meg. Bár a feladatok és célok tárgyalását - a hatá3hordozó csoport megkereséséi, és azon változtatások eszközlését - nem sikerült minden esetben didaktikai szempontoknak is megfelelően megoldani. Eelyénként a biológiai fejtegetés sem világos, igy nem eléggé hangsúlyozott, hogy a sztrichnin laktám-csoportjának a hatás kifejtésében ugyan döntő szerepe van. de minden bizonnyal ez a szerep mégsem, kizárólagos és elégséges, fi agyon megkönnyíti a tárgyalás menetének követését a jól megválasztott és többségükben könnyen áttekinthető képlet és kromatogramm fotók közbeiktatása *" bár nem minden esetben sikerült szinkronba hozni a szöveget a fotón látottakkal. Nem elég következetes a képletek megjelölése sem, mert ugyanazt a vegyületet más más helyen eltérő számozással szerepeltet - bár ez a tárgyalás menetét sehol sem zavarja meg.

A dolgozat külalakja a követelményeknek megfelelő. A képletekről és kromatogrammokról készült fényképfelvételek szépék /48 db./. A szerkezet és biológiai összefüggéseket tárgyaló táblázat /25-27 old./ jól keretbe foglalja a hatalmas, anyagot, de helyenként nem eléggé világos. A szerző a nómenklatúra egységesítésére törekedett ugyan., de ez nem mindenütt sikevült. Bár a dolgozat az akadémiai helyesirást követi, de nem elég következetesen.

De mind ezen észrevételek és kifogások egyáltalán távolról sem érintik a dolgozat lényegét, mert a szerző mind a disszertáció cimében megadott pro grammnak, mind a *Eevezetés,!-ben közölt célkitűzéseknek - ezen igen szinvonalas és értékes munkában - messzemenően megfelelt azon követelményeknek, melyeket egy egyetemi doktori üisszertánstól el kell várnunk. A disszertáció elfogadását és Szabó László doktori szigorlatra bocsátását javaslom.

Budapest-, 1966.január 8.

Dr.Vegh Antal s.k» egyetemi tanár