Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1965-1967

1965. október. 14., 1. Rendes kari tanácsülés

У Л. 777

A disszertáció rövid Ismertetése

A halogén elemek /jód-, bróm-gőz, klór-gáz, valamint a nitrózus gáz papirkromatográfiás alkalmazását vizsgáltam mintegy hatven szerves gyógyszeralapanyagnál, melyek részben az 1Í.Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalosak, részben a készülő

VI. Gyógyszerkönyvben kerülnek felvételre.

1. / Először a jód alkalmazását vizsgáltam meg. A különböző kormatográfiás célra készült papiros j-ódmegkötő képességét összehasonlitva azt tapasztaltam, hogy megközelitőleg azonos módon szineződtek a jódtól és az előhívás érzékenységében sem tapasztaltam jelentős különbséget az egyes papirosoknál. A következőkben megállapítottam, hogy a jódozási idő befolyással van az előhivás érzékenységére, öt percről harminc percre növelésnél az általam vizsgált vegyületek - túlnyomó többségénél az érzékenység megnőtt. Az egy órán és_ az ennél hosszabb jódozásnál viszont a zavaró hatások /papiros szennyezése és "mechanikai behatások"/ is sokkal erősebben jelentkeztek és bizonytalanná tették a kiértékelést .

Az öt - harminc perces jódozással az általam vizsgált vegyületek jelentős része szineződött. Az egyes vegyületek kimutatható mennyiségeit a Partridge-féle eleggyel való kifejlesztés után adtam meg.

Korábbi tapasztalataim alapján megvizsgáltam a jódozás előtti sósavas kezelés befolyását az előhívásra. Azt tapasztaltam, hogy néhány vegyületnél 2-3 szorosra nőtt, illetve csökkent a sósavas kezelés után az érzékenység. Irodalmi utalások alapján -megnéztem a nátrium befolyását az- előhívásra. A szerves savak nátrium sói érzékenyebben hívhatók elő, mint a megfelelő savak, tehát a nátriumnak, szerepe van "az előhívásban. Ez az érzékenyitő hatás azonban a savas kifejlesztő elegyek alkalmazásánál nem érvényesült.

2. / Különböző tipusá szerves'vegyületeket brómgőz hatásának tettem ki. A Melipramin és a fenőtiazin-származékok /Frenolon, Hibernal, Pipolphen/ kivételével a többi vegyületnél nem kaptam tartós, értékelhető szineződést. A brómgőz közvetlenül tehát nem alkalmas a jódhoz hasonlóan ál-talános papirkromatográfiás előhívásra. A szubsztituciós reakció során keletkező hidrogénbromid felhasználásával általános papirkormatográfiás eljárást dolgoztam ki arra alkalmas szerves vegyületek indikálására. A megszáritott kromatogramot brómgőzök hatásának tettem ki, majd a bróm feleslegének elpárologtatósa után a foltok helyén keletkezett brómhidrogént sav-bázis /dimetilaminóbenzol/ indikátor-oldattal való bepermetezéssel mutattam ki. Az egyes anyagok helyén prros foltok jelentek meg.

A brómozás körülményeinek vizsgálatánál megállapítottam, hogy az egy percnél hosszabb brómozáskor a bróm a papirost