Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1965-1967
1966. június. 18., 5. Rendes kari tanácsülés
BUDAPESTI OäVOSTUDOMÄNXI EGTEТЕМ Orvosi Fizikai Intézet Budapest, VIII. Puskin u. 9. Másolat ! Budapest, 1966.április 28^ 198/1966.szám Hiv.sz.; 157/1966.Gy.К» Dr. Végh Antal egyetemi tanár urnák a Gyógyszerésztudományi Kar Dékánja Budape st Dékán Ur ! G/liánné Dartha Klára egyetemi tanársegéd, okleveles gyógyszerész "Egyes gyógyszerek hatása a pajzsmirigy jódtárolására és jódhormonszintézisére" cimmel az Orvosi Fizikai Intézetben elkészítetc gyógyszerészdoktori értekezéséről bírálatomat és véleményes jelentésemet az alábbiakban foglalom össze. A disszertáció terjedelme 108 gépelt oldal, amely 49 ábrát és 12 táblázatot tartalmaz. A disszertáci' végén 88 irodalmi adatra történik utalás. A disszertáció témája - a vizsgált gyógyszerek pajzsmirigyre gyakorolt mellékhatásainak több oldalról történő tanulmányozása révén - igen aktuálisnak tekinthető. E kérdés nem csupán élné le ti szempontból jelentős; a vizsgált mellékhatások kvantitatív feltárása a szóbanforgó gyógyszer terápiás felhasználásához is figyelembeveendő szempontokat szolgáltat. A disszertánsivizsgálatait 6 különböző gyógyszerrel végezte el. Ezek közül három a központi idegrendszerre ható gyógyszer /nyugtató, illetve izgat7 hatású/, a további három pedig az endokrin-rendszer koordinációjában játszik fontos szerepet. A disszertáció ismertetése. Góliánné Bartha Klára disszertációjának első 18 oldalán tömör irodalmi áttekintést nyújt, részben a pajzsmirigyre vonatkozó ismereteink fejlődéséről, részben a pajzsmirigy és a szervezet kapcsolatáról, részletesen elemezve a pajzsmirigyhormonok szintézisének egyes fázisait. A következő 24 oldalon a kísérleti metodikát ismerteti. Állatkísérleteit radioaktiv jód-izotóppal /7-151/ végezte. A különböző gyógyszerekkel és különböző időkig előkezelt állatok pajzsmitigy radiojód felvételét összehasonlította a kontrollállatok jóltarol' képességével, majd a szérum, illetve pajzs Irigy hermonanaliz:iáét is elvégezte radiopapirkromatográfiás. módszerrel. Az in vivo méréseket speciális pajzsmirigy-aktivitásmérő készül Akel végezte, a papirkromatogramok radioaktiv foltjainak értékelését a csikók mentén történt radioaktiv mérés, utján eszközölte. Mérési eredményeit v’ . statisztikus matematikai módszerekkel vizsgálta« л , Kísérleti eredményeit 40 oldal terjedelemben tárgyalja. Tekintettel arra, h gy a pajzsnirigy és a száram radiojódhormonjainak eloszlása a radiejól beadása utáni különbőz'* Időkben általában nem fut párhuzamosan az inaktiv jélhormonok tényleges eloszlásával, azt a megoldást választotta, hogy az állatokat valamennyi kísérletében az izotóp beadása után 6 ára múlva ölte le és vonta a pajzsmirigyet és szérumot vizsgálat alá. így a különbőz 5 időkben végzett kísérleteinek "sszehasonlitása közvetlenül megtörténhetett.- 43b -6960/1966.
