Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1965-1967
1966. április. 30., 4. Rendes kari tanácsülés
BUDAPESTI ORVOSTUDOMÁNYI EGTETEM Gyógyszerészeti Intézet. 294/1966. Dr.Végh Antal egyetemi tanár urnák a Gyógyszerésztudományi Kar Dékánjának B ud a p e s t. Másolat ! Tárgy: Nagy Dénes gyógyszerészdoktori értekezésének birálata. Hiv.sz.: 156/1966.Gy.K. Dékán Ur ! Nagy Dénes okleveles gyógyszerész "Infúziós oldatok készítése tömegkatasztrófa esetén" cimmel gyógyszerészdoktori értekezést nyújtott be a BOTE Gyógyszerésztudományi Karához a gyógyszerészdoktori fokozat ^nyerésére. A dolgozat részben a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Intézetében, részben a Honvédség megfelelő szakintézeteben készült. A téma .jelentősége: A szerző által konstruált készülékkel, zárt rendszerben, előirt technológiával, tömegkatasztrófák /közlekedési szerencsétlenségek, elemi katasztrófák stb./ esetén, terepen is megfelelő minőségű infúziós oldat készíthető Ez annál is inkább nagyjelentőségű, mert hazánk infúziós oldatkészitő kapacitása amúgy is kicsi. Az infúziós oldatok gyógyszeripari termelését mindezidáig nem lehetett megvalósítani, előállításuk nagyrészt intézeti gyógyszertárakban történik és e mellett az infúziós készítmények tárolási lehetősége is korlátozott. Az értekezés ismertetése: Nagy Dénes disszertációja az irodalmi hivatkozásokkal együtt 90 gépelt oldal terjedelmű. Ebből 28 oldalon rövid irodalmi áttekintést /I./ nyújt az infúziós oldatkészités fázisairól, ill. az alkalmazott eszközök, készülékek kritikai vonatkozásairól. Utal a gyári infúziós oldatkészités problémáira és kiemeli - hivatkozva számos gyógyszertechnológiai kérdéssel foglalkozó közleményre hogy az infúziós oldatok készítésének tulajdonképpeni Iíblye /már szoros gyógyintézeti kapcsolata miatt is/ az intézeti gyógyszertár. A szerző irodalmi áttekintése 4. fejezetének pontosan a doktori értekezése cimét adja, amelynek keretében megállapítja, hogy a tömegkatasztrófával kapcsolatos infúziós oldatkészitésre vonatkozó irodalmi adatok tulajdonképpen nem állnak rendelkezésére. Ennek hiányában a II.világháború gyógyszerészi tevékenységét feldolgozó közleményekből igyekezett bizonyos következtetéseket levonni és munkája során figyelembevenni. űz irodalmi rész 6. és egyben utolsó fejezetében a levegő bakteriológiai vizsgálatával foglalkozik, utalva a zárt és a szabad levegő mikrobiológiai szennyezettségének minőségi különbségére. A disszertáció második felében - a Kísérletes részben /II./- mintegy 58 oldalnyi terjedelemben 7 fejezetben iá' az"ezt követő összefoglalásban számol be a szerző műnk járói, amelyet 17 ábrával /legtöbbjük fénykép/ és 8 táblázattal s^omléltét.- 452 6892/1966
