Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1964-1965

1965. március. 27., 4. Rendes kari tanácsülés

17 -V jóvoltának a megítélésére, amely esetleg adott helyzetben nehezebb, mint egy egyszerű titrálásnak az elvégzése. A továbbiakban arra szeretne reflektálni, hogy a le­iratban, ahogy Dékán ur felolvasta, 3 éves felsőfokú gyógyszerészképző intézményről van szó. Szeretné azon véleményét kifejteni és kéri a tisztelt Kart, hogy ezt elfogadni szíveskedjék, hogyha gyógyszerészről és gyógy­szerészképzésről beszélnek, akkor mindig csak az egye­temi végzettségről és egyetemi oktatásról legyen szó, tehát alacsonyabb szinten képzett egyén legyen a 3 éves felsőfokú szakiskola képzettség, vagy technikum, semmi­képpen ne neveztessék gyógyszerésznek. Hogy mi lesz a helyes neve, azt majd a későbbiek során ki kell alakí­tani. Gyógyszerész elnevezést csak egyetemet végzett szakember kaphasson és használhasson ilyen elnevezést. A szakosítással kapcsolatban szeretne még egy kérdést felvetni. Clauder professzor ur előterjesztésében gyógyszeranalitikai, g^ógyszertechnológiai, gyógyszer­kutatási és farmakológiái, valamint gyógynövény szak szerepel. Felveti, hogy nem látszik-e szükségesnek egy egészségügyi szervezési, egy gyógyszerügyi szervezési szak beállítása. Ezt azért veti fel - nem szaktárgya iránti sovinizmusból - hanem a felsorolt szakágak el­végzői, azok speciálisan gyáriparba, laboratóriumokba stb. kerülnek elsősorban, nem a gyógyszertárvezetők számára jelent ez szakosítást. Kívánatos lenne egy olyan szakág is, amely kifejezetten a gyógyszertár­vezetők részére lenne. Az általa javasolt szakág lenne hivatott elsősorban gyógyszertárvezetéssel, de ezen túlmenően az egész gyógyszerellátásnak szervezésével foglalkozni. Végezetül Hársing docens ur által elmondottakkal teljes mértékben egyetért. A felvetését talán szabad legyen egy számadattal alátámasztani. A Fővárosi Tanács gyógy­szertáraiban dolgozók 40 %-a gyógyszerész, 60 %-a^ különböző szintű kisegitő. 0 9 évig dolgozott a Fővá­rosi Tanács Gyógyszertári Központjában és résztvett a középkáderek oktatásában, akik képzése legutóbb már érettségi utáni 2 éves keretben történt. Nem tudja el­képzelni, hogy a gyógyszertárak vezetését, akár nem 2, hanem 3 éves felsőfokú technikumot végzett szakemberek­re bizhatnák. Szeai: Szeretné véleményét a Kari Tanács eddig elhang­zott megnyilvánulásaival kapcsolatban kifejteni, ügy látja az egész Kari Tanács, Kiss docens kivételével, azon a véleményen van, hogy a gyógyszertárvezető gyógy­szerészek képzésére feltétlenül egyetemi képzés szük­séges, 8 félévben. Ezekután felmerül, hogy amennyiben van egy 4 éves egyetemi gyógyszerészképzés és minden gyógyszertárban egyetemet végzett gyógyszerész a veze­tő, szükség van-e, valami főiskolának nevezett 3 éves képzés megindítására. Egy ilyen képzés_beindítása komoly anyagi beruházást igényel. Tudnillik, vagy ezeket is az egyetem képezi, vagy a meglévő gyógysze­részasszisztensi képzést emelnék olyan színvonalra,

Next

/
Thumbnails
Contents