Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1964-1965
1965. március. 27., 4. Rendes kari tanácsülés
- 15 -69 Jelen pillanatban szervezés alatt van egy felsőfokú technikum, aminek tananyagába, mint tanácsadó testület esetleg szerepet játszanak. A tanrendjébe, szervezeti felépitettségébe, azt hiszi édes kevés szerepük lesz. Hogy onnan milyen végzettséggel kerülnek ki emberek, ahhoz semmi közük. Ezek után felmerül, hogy tulajdonképpen a Gyógyszerésztudományi Kar kiket fog oktatni. Félreértés ne legyen, 6 határozottan állitja, hogy a gyógyszertéri munka egy jelentős részét, olyant amely nem igényel egyetemi végzettséget, felsőfokú végzettséggel éppen olyan jól ellátható. Viszont gyógyszertárvezetésre alkalmatlannak tartja a felsőfokú technikumban végzettet. Az orvosaaszisztensi képzés is 3 évre lesz felemelve, lényegében felsőfokú szintre, ha ezeket asszisztenseket alkalmasnak tartják majd arra, hogy orvosi laboratóriumot önállóan vezessen, ill. ha a leleteket előzetes orvosi ellenőrzés nélkül a betegeknek kiadhatják, akkor a gyógyszertár vezetését is rálehetne majd bizni a 3 éves felsőfokú technikumot végzett szakemberre. Ez pedig aligha lesz igy valaha. Csak akkor fognak reformot alkotni, ha pontosan definiálták, kiket kell majd a jövőben képezniök. Gyógyszertárvezetőket - az ő véleménye szerint - csak egyetemen lehet képezni. Bizonyos körülmények között a 8 félév egyetemi képzés elég lehet, amelyhez fél év gyakorlat járulhatna olyanok szamára, akik gyógyszertárba kerülnek, azok pedig, akik más területre mennek, 1 éves szakosított képzést kapnának és nem mennének gyógyszertárba. Burger: Lényegében vitatkozni szeretne Kiss docenssel. Nagyjából azon a véleményen van, amin Hársing docens ur. Nagyon igaz az, hogy a gyógyszerészképzésnek színvonalát általában meg tudnák emelni akkor is, ha a hallgató létszám csökkenne. Ezt említette Kiss docens, de szerinte is a hallgatói létszám akkor is csökkenne, ha a beosztott gyógyszerészi munkakört ellátók felsőfokú technikumot végzett szakemberek lennének. Egy gyógyszertárban 1, vagy 2 egyetemet végzett gyógyszerész elegendő lenne, a gyógyszertár nagyságától függően. Ismerve a gyógyszertári viszonyokat, neki is az a véleménye, hogy a gyógyszertár felelős vezetője csak egyezemet végzett diplomás szakember lehet. ó azonban nem vágná el annak a lehetőségét, hogy a felsőfokú technikumban végzettek közül, a kiválók, valami módon,talán egy approbációs vizsgaszerüséggel, vagy megfelelő szaktovábbképzéssel ne lehessenek gyógyszertárvezetők, de ezt nem lehet általánossá tenni. A dolgot tehát kétfelé kell osztani. Egyszer volna a technikumi oktatás, amely felett a Kar felügyeletet kell gyakoroljon, legalább is addig, amig annak kialakul az oktatása, de természetesen továbbra is figyelemmel kell kisérni. Az itt végzettek képeznék a gyógyszertár beosztotti kollektíváját. A másik képzés az egyetemi, a vezetőknek, ellenőröknek, iparba, kutatásba kerülőknek a képzése.
