Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1963-1964
1963. december. 19., 2. Rendes kari tanácsülés
16 -л Dékán: kéri a Kar tagjai hozzászólását javaslatához. Fritz: egy principális kérdést szeretne feltenni. Kinek készitik a programot? Az Eü.-nek, vagy a Müv. minisztériumnak? Ettől függően kell elkészíteni a programot. Dékán: az Orvosegyetemnek a főhatósága az Eü.Minisztérium, tehát neki. Kiss: azt szeretné kihangsúlyozni, hogy a programot nem a minisztériumnak, hanem maguknak készitik, a minisztérium azt csak jóváhagyja. Hársing: nem egészen látja be, hogy ezeknek az apró finomságoknak mi a lépege. Ő azt gondolja, hogy a programot az oktatók csinálják, az oktatásnak és egy elérendő cél érdekében, ami megszabja az ő elképzelésüket, hogy miképpen képesítsenek embereket. A minisztérium feladata, hogy felülvizsgálja, hogy ezen a utón elérhető-e ez a képesítés, amit ok elkészítenek. Van egy kérdése. Változatlanul érvényben vannak-e rájuk nézve az oktatási reformnak azok a szempontjai, amelyeket eddig a Kari üléseken letárgyaltak? Ezt azért kérdezi, hogy változatlanul érvénybenvan-e az a szempont, hogy az intézeti gyógyszerész igényeit tartják szemelőtt. Ha ezt nem tudja, akkor nem tud programot csinálni. Tehát a norma változatlan-e ? Pandula: általános gyógyszertárvezető gyógyszerészeket képeznek. A szellemi színvonal amit adni kell, az fedi az intézeti gyógyszerész munkaköréhez szükséges tudnivalókat. Dékán: ez azt jelenti, hogy az intézeti gyógyszerész az állandó jelleggel felhasználja az egyetemen szerzett tudása egészét, mig a hálózati gyógyszerész munkájában csak esetenként és egyes részeit. A "medicus universalis"-hoz hasonlóan, "apgjthecanus universalis" lenne talán a helyes fogalmazás. Köszöni Hársing docens ur észrevételét és Pandula professzor ur válaszát. Clauder: néhány dolgot szeretne emliteni. A Rektor ur nyilatkozatában azt jelentette ki, hogy a Gyógyszerésztudományi Kar a reformban a leghátrább áll. Mint a Reform Bizottság elnöke ezzel egy kicsit vitába elegyedne. Talán az AOK a tanterv megvalósitésában megelőzte Karunkat, mert már életbe lépett, program, tematika és általános elvek nélkül. Karunk pedig olyan szintetikusan épitette fel a teljes programot, előbb általános elveket fektetett le, amit a minisztérium jóváhagyott, ezután készült el a tanterv, amelyet a testvérkarral egyeztetett. Kizárólag a minisztériumi döntés hiányzik, hogy 1964-ben, vagy
