Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1963-1964

1963. december. 19., 2. Rendes kari tanácsülés

- 14 -АЛ mindig annak az előadónak van sikere, aki szinesen tud előadni, hanem annak, akinek van mondanivalója. Ezért szükséges, hogy a nehéz oktatási feladat mel­lett tudományos munkával is kell foglalkozni. De ez mind csak háttér, az alap, amire támaszkodva sikere­sebben oldhatják meg az oktatói munkát, mert most ez utóbbi van "premier plan-"ba helyezve. Az egyetem feladatának ilyetén változása, vagy ilyetén tisztázása magával hozza azt is, hogy az oktatás, vagyis egy szakmára való előkészítés, tulajdonképpen egy karnak, egy tanári testületnek a közöe feladata és gondja. A reform azt kivánja, hogy az egyes tárgyak program­jának és tematikáinak megállapitása kollektive történ­jen. Ez nem az intézetvezető kizárólagos feladata, ha­nem egy-egy intézet teljes oktató gárdájáé. Mikor ez a munka elkészül, akkor következik az egyeztetés a többi tárggyal, végül a szegedi testvérkarral. A túlterhelés, a Rektor ur szerint abból adódik, hogy nincs elég idő az egyes szaktárgyak minden prafesxxax igényének kielégítésére. Minden professzor, előadó a saját tárgyát tartja a legfontosabbnak és abból min­dent szeretne adni. Ez lesz a programviták legnagyobb problémája, miként tudnak közös nevezőre jutni, és hogy tudnak egységesen az álláspontot elfoglalni, hogy amit tanítanak az korszerű legyen, de ugyanakkor sze­lektálva legyen az oktatás célkitűzéséhez alkalmazkodva. A szaktárgy "sovinizmus"-át, a szaktárgy oktatásának totalitásra való törekvését kell mérsékelni. Ez a szelek­tálás lesz a legnehezebb. A Rektor ur ismételten megállapította, hogy az egyetem­nek változatlanul feladata a szaktudomány fejlesztése, a tudomány művelése, de ennek nem az oktatásban kell kifejezésre jutni. A Rektor ur kihangsúlyozta, hogy a programoknak a Kari ülés elé kell kerülni megvitatásra. A programnak nem­csak a professzor véleményét kell kifejezésre juttat­ni, hanem az egész tanszemélyzetét. Ez annál is inkább szükséges, mert ha egyes professzorok a saját vélemé­nyükre támaszkodnak, minden ők tanitani nem tudnak, akkor kicsúszik az ellenőrzésük alól, hogy az asszisz­tensek valójában mit csinálnak. Minánnyian tudják jól, hogy a kezdő előadók ha szóhoz jutnak, mindenáron in­­ponálni akarnak felesleges részletekig mennek, ami a gyakorlott előadónál nem fordul elő. Ezek előrebocsátásával szeretné az oktatókat megkérni és velük megvitatni azt, hogy a Kari üléshez kiküldött körlevélben lefektetett pontosabb definíciókkal és cél­kitűzéssel megismerkedve, mi legyen a következő lépés a reformmunkában. Meg kell emlitenie, hogy a minisztérium e tanév végére várja a Kartól a kialakított programot.

Next

/
Thumbnails
Contents