Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1963-1964
1963. október. 5., 1. Rendes kari tanácsülés
- 31 -Dékán: jelenti, hogy a Gyógyszerügyi szervezés tárgyból doktorálni öhajtó régi rendszer szerint végzett s- és a gyógyszerügyi szervezés területén legalább 5 évet eredményesen működő gyógyszerészek számára javasolt lehallgatási módot, amelyet a Kari Tanács a márciusi ülésében vitatott meg, az Egyetemi Tanács némi módositással elfogadta. A módositás abban áll, hogy ezt nem levelező tanfolyamnak tekintik, mert egy olyannak.a bevezetését nem tartják célszerűnek, amikor ilyen csekély létszámról van szó. A rendkívüli hallgatóként történő beiratkozás engedélyezésének jogát a Rektor ur fenntartja magának, viszont a félévelismerés jogát a dékán hatáskörébe utalta. A maga részéről ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy a félév folyamán egyszer konzultációs megbeszélésre feljönnek, a félév végén pedig, sikerrel számolnak be a kiadott penzumról. Tudomásul szolgál. Dékán: jelenti, hogy a Rektor ur az elmúlt tanév munkájáról szóló jelentésében, Karunkon a reformmal kapcsolatos munkájáról az alábbi észrevételeket tette: "A Gyógyszerész tudományi Kar is megkezdte munkálkodását a gyógyszerészképzés reformjának kialakításával kapcsolatban. Hazánk társadalmi és gazdasági átalakulása örvendetesen változtatta meg egészségügyi rend^ szerünket és ez a körülmény érezteti hatását a gyógyszerészet terén is. Ezek a változások nem hagyhatók figyelmen kivül, hanem azoknak értelmében kell a korszerű gyógyszerészképzést átalakítani. Döntő szempont itt a gyógyszeripar óriási fejlődése, amelynek következtében megváltozott a gyógyszerészi munka jellege. Ezt a változást a jelenlegi oktatás nem tükrözi. Célv kitűzésünk egy olyan reformterv kiépítése, amely a fentiekben elmondott elvekre épülve, a modern gyógyszerészképzés követelményeinek megfelel. Ennek a reformoktatásnak kidolgozása egyike jövőévi legfontosabb célkitűzéseinknek. Hazánk gyógyszerésztársadalma nagymértékben elöregedett, tehát nagyszámú gyógyszerészre lenne szükség, de ma már nem szükséges, hogy minden gyógy szerész' egyetemi kiképzést kapjon. Amikor tehát egyrészt biztosítani kell a gyógyszerészigényt, ugyanakkor biztosítani kell a magasabb nivóju egyetemi kiképzést. Ez utóbbit ezonban jóval kevesebb, az u.n. vezetők számára, mig a szükséges kiképzést szélesebb rétegben, felsőfokú technikumokban kell megadni. így megtudunk felelni mindkét követelménynek, hiszen ki kell elégítenünk nemcsak a gyógyszertári munka ellátását, de a gyógyszerkutatás gyógyszergyári laboratóriumok igényét is." ^ Tudomásul szolgál.
