Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1963-1964

1964. április. 16., 5. Rendes kari tanácsülés

- 11 -JOf

Halmai: Tekintettel arra, hogy Tamás Gyula docens hosszú évek óta előadja a gyógyszerészhallgatók részére a fizikát és igy a Kar tagja is, meggyőződtek arról, hogy előadásait megfelelő tudományos felkészültséggel tartja. A Benyújtott tudományos dolgozatai alapján az O.B. megállapította, hogy Tamás docens a gyógyszeranyagok doktora cim elnyerését meghaladó tudományos munkássággal rendelkezik, ezért méltányosnak tartja, hogy külön disszertációs munkát ne kívánjanak meg tőle, hanem az"ultrahang diffúziót növelő hatásának vizsgálatával" foglalkozó dolgozatait disszertációként fogadják el.

Megjegyezni kivánja, hogy dr.Tarján Imre professzor, az Orvosi Fizikai Intézet igazgatója, mint Tamás docens főtárgyasa, Írásban hozzájárult ahhoz, hogy doktori disszertációként már publikált dolgozatait nyújtsa be.

Az elmondottak alapján tisztelettel javasolom, hogy a Kari Tanács a javaslatot tegye magáévá.

Dékán: Kérdezi, kiván-e valaki az előterjesztéshez hozzászólni?

Amennyiben nem, felteszi a kérdést, elfogadja-e a Kar Tamás Gyula docens eddigi tudományos munkásságát doktori disszertációnak ?

Titkos szavazásra bocsátja a kérdést.

Dékán: Megállapítja, hogy beérkezett 9 szavazat, amely mind igent tartalmaz. A Kar tehát Tamás Gyula docens eddigi tudományos publikációit disszertációként egyhanalag elfogadja és ennek értelmében nevezett doktori szigorlatra bocsátható.

Dékán: Felkéri Hársing docens urat, hogy Pelley Klára gyógyszerész disszertációs témáját ismertetni szíveskedjék.

Hársing: Pelley Klára gyógyszerészdoktori disszertáns disszertációjának tárgyát és tervezetét az alábbiakban terjeszti elő:

A disszertáció cime: Adatok a vese vélőkeringésének meghatározásához.

A disszertáció a Budapesti Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetében készül, személye vezetésével.

Wirz alapvető kísérleteiből ismert, hogy a vese velőállományának ozmotikus koncentrációja a kéreg-velő határtól a papilla felé fokozatosan nő. Ennek következtében a velőállományba jutó izozmotikus vizeletből viz szívódik vissza és a kiürülő vizelet a plazmánál koncentráltabb, hyperozmotikus lesz. A velőállományban kialakuló koncentráció gradienst a velőállományba lenyúló csatornákban végbemenő aktiv Na reabszorpció és a csatornák ellenáramlásos rendszere hozza létre /Hargittay és Kuhn/. A koncentráció gradiens nagyságát