Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1963-1964
1963. október. 5., 1. Rendes kari tanácsülés
10 ю mindezt a Pandula professzor ur által javasolt sorrendben. Ezek érteimében kérdezi, kiván-e valaki kérdést feltenni? Dékán: amennyiben nem, rátérnek a tematika megvitatására. Dávid: a gyógyszerkészités szempontjából ez a tematika tervezet az előző évekéhez képest határozott fejlődés; sokkal korszerűbben van összeállítva. Magában hordozza a lehetőségét annak, hogy ezen tematika alapján kiképzett gyógyszerészek sokkal jobb lehetőséggel kezdjenek, mint elődeik. Elvi szempontból szeretne előbb hozzászólni. Az ipari gyógyszerész esetében is nehéz elképzelni egy olyan stúdiumot, amely számára teljes ismereteket nyújtana, vagyis hogy a friss diplomás gyógyszerész az iparba kerülve rögtön az első időszakban már feltalálja magát» Lényeges, hogy annyit tudjon, hogy az egyes gyártási folyamatoknál következtetni tudjon a várható eredményre. Ez a minimum lehetne az a maximum, az általános gyógyszerész oktatásában, amit azután ipari gyógyszerészképzéssel kell majd utólag elmélyíteni. A jelenlegi tematika tervezetsz megkezdett útnak tekinthető ebben az irányban és ez távlatban tovább fejleszthető. A tematika részleteihez 3 pontban összefoglalva szeretne hozzászólni: 1. / Nem lenne-e megoldható, hogy az elméleti rész egységesebb formában kerüljön tárgyalásra, olyan rendszerbe foglalva, amely nem tesz különbséget gyógyszerformák között, ha azok elméleti vonatkozásai közösek. Gondol itt pl. homogén oldatokra és külön tárgyalnak kenőcsöket, amelyek szintén homogének. Tehát van-e arra lehetőség, hogy az elméleti szemléletben egységesebb képet alakítsanak ki, legalábbis ipari gyógyszerészi vonatkozásban. 2. / Nagy probléma, hogy gyakorlatilag nem ismeretesek azok az összefüggések, amelyek a gyógyszerkészités nagyságrendi változásaival járnak együtt. 3. / Az erre vonatkozó kutatások koordinálása, mert ezek eredménye alkotja az oktatás anyagát. Ezek a kutatások, amelyekből végsőfokon a leszűrt és általánosan elfogadott ismeretanyag tananyagként keiül be az oktatásba. Sajnos Magyarországon a gyógyszerészeti technológia területén alapkutatásról nem beszélhetnek, jóformán minden terület alkalmazott kutatásokkal foglalkozik. Igen jelentős kezdeményezésnek tartja Pandula professzor részéről, hogy a vezetése alatt álló intézet kutatási energiáját a gyógyszeripar számára kivánja beállítani; amennyiben ez egy jól szervezett formában megy, ebből a kutatási munkából alakulhat ki még egy újabb tananyag részlet, amelyet a jövőben bele lehet épiteni az oktatásba. Jékán: köszöni Dávid dr. hozzászólását.