Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1962-1963
1962. szeptember 29., I. kari tanácsülés - Az 1961/62. tanév tapasztalatai és az oktatási módszerek javítására, fejlesztésére javaslatok
19 Sárkány: az I.éves hallgatók tanulási módszerének átáll it \s ' val sokkal ko. o ly abban kellene foglalkozni. Az ő meglátása szerint ennek egyik legnagyobb akadálya az a tömegoktatás, amit végeznek. A Növénytani Intézetnek mindössze négy gyógyszerész végzettségű oktatója van, ezért a biológusok bevonása is szükséges. így azonban nehéz komoly oktatói munkát kifejteni, mert egy oktatóra igen sok hallgató jut. Természetesen ennek ellenére igyekeznek átnevelni a hallgatókat a megfelelő tanulási metodikára. A másik nehézség, hogy a hallgatók egy tekintélyes része, kb. 4C^»-a nem érdeklődik és ezeket úgy kell rákényszeriteni a készülésre. A II.éves hallgatókat már komoly önálló munkára szoktatják, a negyedik-ötödik gyakorlaton nem a tanársegéd magyarázza el a feladattal kapcsolatos fontosabb momentumokat, hanem egy hallgató. Sajnos olyan tapasztalataik is vannak, hogy a II.félév végi szigorlat után már az ősz folyamán nincsenek tisztában, ill. elfelejtettek alapvető ismereteket. További nehézséget jelent a helyszűke. Az intézetnek ugyanis egyetlen laboratóriuma van, ahol eddig csak gyógyszerészhallgatók oktatása folyt, de mivel a biológus hallgatók létszáma is állandó jelleggel emelkedik, a gyakorlatok beosztása már-már szinte megoldhatatlannak látszik. Két gyakorlat között szinte nincsen idő az előkészítésre. A TTK-n ma már igen kinézik a gyógyszerészhallgatókat. Ezért feltétlenül számolni kell ezzel a problémával is. Schulek professzor ur szintén hasonlóképpen nyilatkozott a saját intézetét illetően. Dékán: sajnálattal veszi tudomásul a TTK fejlesztésé- vei kapcsolatban a gyógyszerészképzéssel szemben kialakult hangulatot. A maga részéről szeretne azonban rámutatni, hogy near is olyan régen, volt olyan időszak, amikor a TTK nagyon szivesen növelte hallgatói létszámát a gyógyszerészhallgatókkal. Gergely Irén: a hallgatók tanulásával kapcsolatban súlyos problémát jelent, hogy magolnak és nem szemléletet sajátitaiak el. Az első két éven arra törekednek, hogy az alaptárgyakat megfelelőképpen elsajátítsák, hogy arra építhessenek, Meg kell azonban mondja, hogy az I. és II.éves gyakorlatoknál, a gyakorlati jellegű anyagon túlmenően, állandó jellegű számonkérés van, igy a hallgatók egyik napról a másikra tanulnak, nincs idejük az elmélyedésre, hanem megmaradnak a középiskolás magolás mellett. A gyakorlatok nem azt a célt szolgálják ezek alapján, hogy a tanultakat elmélyítsék, hanem hogy állandó jelleggel kontrol alatt legyenek a hallgatók és ezért nem tudnak szabadulni a középiskolás tanulási módszerektől. A hallgatóság többsége igényli a sokoldalú ismereteket, szivesen járnának könyvtárba is szakkönyveket olvasni, de sajnos erre nincs idejük. Az elmondottak miatt a hallgatók éppen ezért elérnek a III., IV.évre úgy, hogy nem tanultak meg helyesen tanulni, mert viszony' lag rövid idejük volt a tanulásra. 52-
