Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1962-1963
1962. november 19., II. kari tanácsülés - A gyógyszerésztudományi kar felsőoktatási reformtervének előkészítésére kiküldött bizottság jelentésének megvitatása
- 17 h Halxnai; felteszi a kérdést és úgy gondolja helyénvalónak tartják a Kar tagjai, hogy oktatói óraszámot adjanak meg. Rektor: a tervezet szövegében előkerült volna, de ő itt most szeretné megjegyezni, hogy az Általános Orvostudományi Karon már régóta folyik két bizottság munkája, egy klinikai, a másik elméleti vonalon, amelyek egy normát igyekeznek kidolgozni, hogy hány hallgatóhoz, hány oktató szükséges. Úgy gondolja, hogy a Gyógyszerésztudomá- nyi Karon is fel kell mérni ezt. A normák alapján, valamint az óraszámok ismeretében történnek meg a szükségletek felmérése. Ez a reformtól bizonyos értelemben egy független feladat, de el kell majd késziteni. Ha egy intézetet egy újabb feladattal látnak el, az intézet jogosan kéri az oktatói létszám, vagy egyéb kisegitő személyzet létszámának felemelését. Érmek ilyen esetben automatikusan kellene megtörténni, amig azonban normák nincsenek, mindig vita lesz a létszámot illetően. Dékánhelyettes; köszönetét mond a Rektor ur értékes é's z'r evét eléért". Sárkány; értesülése szerint a Művelődésügyi Minisztérium felmérést végzett, hogy megállapítsa milyen alapon történjék a normák megállapítása, az oktatókra vonatkoztatva. Az óraszámról áttért a hallgatói létszámra. Tudomása szerint 15 hallgatót számolnak 1 oktatóra. Tehát az óraszám mellett a hallgatói létszámot is figyelembe kell venni. Valószínűleg erre célzott Törő rektor ur is. Rektor: általánosságban a reformmal kapcsolatban szeret- né megjegyezni, hogy nagyon örül ennek az összeállításnak, mert summázza az egész kérdésnek azt az alapját, amelyen el lehet indulni. Különösen örül annak, hogy elvi kérdéseket igyekszik tisztázni és nem megy bele az óraszámokba, ami rendesen az elvi kérdések elsikka- dásához vezet, abban a pillanatban, amikor azon elindul a vitatkozás. Különös érdemének tartom ennek az összóállitásnak, hogy igyekszik mentesíteni az elvi kérdéseket, mind olyantól, ami ezek megoldását félre- v ihe tné. A másik dolog az, hogy a felsőfokú technikum kérdése bizonyos értelemben független a reformtól, de bizonyos tekintetben mégsem. Általában az a kérdés merült fel, hogy tulajdonképpen megjelölve azt, mire akarják a gyógyszerészkópzóst reformálni? Elsősorban tekintetbe kell venni azt, hogy az itten;! szereplő 4 kategóriában melyik képviseli a többséget. Ö azt nem tudja és szeretné megkérdezni, hogy az indokolja-e, hogy a 2.kategóriára van belllitva a reform, hogy ott van-e a többség, vagy egyéb elgondolás alapján, mert az utóbbi esetében alapvető, hogy jól indokolják. Itt ugyan indokolva van, de ő ezt az indokolást egy kicsit hiányosnak látja.
