Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kar - tanácsülések, 1961-1962
1961. november 11., II. kari tanácsülés - A tanfegyelem fenntartásáról és ellenőrzéséről szóló javaslat megvitatása
körében úgy fog jelentkezni, hogy pillanatnyilag nincs kedvem valamely gyakorlat elvégzésére, vagy előadás látogatásara, majd bepótolom. Aki igazán beteg, annak természetes, hogy meg kell adni a pótlási lehetőséget, de nem tudja elképzelni, hogy egy hanyag hallgató ugyanúgy kapja meg ezt a pótlási lehetőséget, mint aki valóban beteg. Ez az oktatókra olyan plusz megterhelést jelentene, amit nem lehet vállalni. A hamis igazolások kétségkívül okirathamisitásnak minősülmek, ezeknél kell szigorúbban venni az ellenőrzést. MeIly : Tarján dékán javaslata még nem jogszabály, ezen lehet' még változtatni, módosítani, ez tulajdonképpen egy kísérleti tervezet. Dékán: megjegyzi, hogy az Alt.Orvosi Kar Tanácsa már elfogadta a javaslatot és miként az előbb már említette az Egyetemi Tanács is magáévá tette azt és annak értelemszerű alkalmazását a másik két Karra is kitérjesztendőnek véli. Mindenképpen egyetért Pajor elvtárs által elmondottakkal, amelyet helyes volna a társkar felé is tolmácsolni. A tanszékek feladata az ellenérzés, ez azonban nem mindenhol történik meg. Az kétségtelen, hogy sok időt vesz igénybe a katalógus tartása. Intézetében, amennyi ben azt tapasztalják, hogy az előadáson kevesebben vannak, úgy az előadás befejezése után cédulakatalógust tartanak, amely néhány perc alatt megejthető, amelyet az előadási asszisztens a névsorban regisztrál. Ahol nem tartanak elég gyakran ellenőrzést, ott a jövőben fokozottabb mértékben kéri ezt. Úgy tudja, hogy a gyakorlatokon nincsenek különösebb hibák. Fritz : náluk a gyógyszertani gyakorlatok bepótlása lehetetlen a~laboratóriumok elfoglaltsága miatt, másrészt a f yakorlatok demonstrációs jellege sem teszi ezt lehetővé. ppen ezért a gyakorlatról többet hiányzókat a félév végén beszámolóra kötelezik. Dékán; ez helyesen van igy, a professzor dolga, hogy a fegyel.net megkövetelje és a pótlás módját meghatározza. Igen nagy teher az oktatóknak az elmulasztott gyakorlatok pótlása. Intézetében pl. a legtöbb szombat délelőtt erre megy el, úgy tudja, hogy végh professzornál is, de a többi intézetekben is hasonló a helyzet. Ezért nagyon meggondolandó, hogy azt a liberalizmust biztositó lehetőséget, hogy az igazolatlan gyakorlat is pótolható, megadj ák. Végh: azt, hogy bármely okból mulasztott gyakorlat pótlandó és a pótolt gyakorlat nem számit mulasztásnak, igy kimondani nem lehet. Ha betegség, vagy egyéb igazolt ok miatt van távol valaki a gyakorlatról, az természetes, hogy annak pótlására igyekeznek lehetőséget biztosítani.