Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kar - tanácsülések, 1961-1962
1961. szeptember 30., I. kari tanácsülés - Bejelentések indítványok
Ezt bizonyltja az is, hogy azok a gyógyszerészhallgatók, akik egyetemi-felvételük előtt gyógyszerésztechnikusi munkakörben dolgoztak, példaadó munkát és gyógyszerészi hivatástudatot tanúsítottak és róluk az oktató gyógyszerészek a legnagyobb megelégedés hangján nyilatkoztak, nem is szólva arról, hogy a hosszabb előzetes gyógyszertári gyakorlat, egyetemi tanulmányaikban is nagy segítséget jelent. A hallgatók a gyakorlatokat általában a megadott tematika szerint végezték. A tematika megfelelő rendszert ad a gyakorlatoknak, mind az alapok lerakásában, mind a különböző évfolyamok.szakmai felkészültségének megfelelően, az erre az alapra történő felépítéshez. Bár a gyógyszertárak általában betartották a tematikát az ellenőrzésen résztvett oktatók elvétve eltérést is tapasztaltak. Az évek folyamán megfelelő tapasztalattal rendelkező oktatógyógyszerész gárda alakult ki, akik helyesen foglalkoztak a hallgatókkal. Kifogás csak abból a szempontból merült fel, hogy egy oktatógyógyszerészhez - helytelenül - sok helyen kettő, sőt három hallgatót is beosztottak. Sok esetben előfordult, hogy a 4 hetes gyakorlat alatt, két oktatógyógyszerész foglalkozott a hallgatóval egymás után 2-2 hétig. Ezeket az eseteket a nyári szabadságolások okozták, de nem indokolják. Nem közömbös ugyanis, hogy ki és hogyan foglalkozik a hallgatóval, hiszen a szorosan vett szakmai oktatáson kivül az oktatóknak igen fontos feladata a hallgató megfelelő egyéni magatartásának kialakítása, nevelése is. Ha egy oktató több hallgatóval foglalkozik, egy hallgató természetesen kevesebbet kell, hogy kapjon mintha csak vele foglalkozna az oktató gyógyszerész. Ha pedig egy hallgatóval több oktató foglalkozik, a feltehetően nem teljesen azonos módszerek felesleges törlést, vagy visszaesést eredményezhetnek a hallgató feJLj lődésében. Ezért helyesebb volna, ha az oktató gyógyszerészek kijelölésénél előre figyelemmel lennének a nyári szabadságokra, annál is inkább, mert a szabadságokat is előre ütemezik be. Azt a gyógyszertárat ahol a hallgató gyakorlatát végzi, a Dékáni Hivatal jelöli ki a hallgató egyéni kérése alapján az Eü.Minisztérium jóváhagyásával. Ez a kijelölés egy-két eset kivételével általában megfelelő volt. A Gyógyszertári Központok részéről azonban olyan értelmű kivánság hangzott el, hogy a jövőben a Dékáni Hivatal kérje be először a megyéktől a tanitásra alkalmas gyógyszertárak névsorát, hogy ezek alapján kizárólag csak azokba a gyógyszertárakba kerülhessenek a hallgatók, amelyek az oktatás céljainak mindenben megfelelnek. Ennek azonban bizonyos anyagi kihatásai varma, mert a lakás és ellátás a szülői, vagy rokoni körben biztositható legolcsóbban. A Gyógyszertári Központok egyes hallgatók hiányos pálya és hivatás- szeretetét kifogásolták, ami - sajnos - évről-évre visszatérő probléma. Az.a kérésük, hogy az Egyetem nagyobb gondot fordítson ennek kiküszöbölésére. Ennek a kérdésnek a megoldása, - függetlenül attól, hogy az Egyetem ezen a téren a nevelés során minden tőle telhetőt megtesz éppen a gyógyszertári gyakorlatok ill. az oktató gyógyszerészek és tágabb értelemben a Gyógyszertári Központoknak is egyik főfeladata.
