Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kar - tanácsülések, 1960-1961

1961. március 25., V. kari tanácsülés - Bejelentések indítványok

- 2 ­Felszínesen ismerjük intézeteink életét, egymás tudományos és oktató munkáját, de emberi tulajdonságait is. Az érint­kezés közöttünk inkább csak hivatalos jellegű. Néhány idősebb professzortól eltekintve, a többi professzor elfoglaltsága rendkívül sokirányú. A túlzott igénybevétel káros következ­ményei, nem annyira most, hanem majd az elkövetkezendő évek­ben. mutatkoznak meg, amikor a most nevelkedő generációk át kell vegyék az Möeregek" helyét. Rektor: azért tartotta ezt szükségesnek, hogy a Tanács tájé­kozódjon és foglalkozzon ezzel, mert december végére Ígértük a Minisztériumnak, hogy elkészítjük a minősitéseket, professzo­ri szinten egy bizonyos késéssel el is készültek ezek. Tanács­tagjaink közül csak még Mozsmyi dékán elvtárssal nem volt al­kalma megbeszélni a kérdést, de az is készen van, a rektor- hjcelyettes elvtársak és a dókán elvtársakkal már ezt sikerült megbeszélni. Arra törekszik, hogy ez a beszélgetés nyugodt, baráti beszélgetés szintjén történjék, hogy valóban, amit a dókán elvtárs a professzorokkal való foglalkozásról mondott, ezt tanácsi szinten is érezzék a tanácstagok, érezzék, hogy nagyon fontos a személyük, a munkájuk és erre a Kormányzat, a Kormányzat képviselője, az egyetem vezetője, kellő súllyal készül fel és kellő formák között foglalkozik. Az a benyomása és meg kell mondani, hogy annak idején, amikor Rákosi elvtárs itt volt a Párt akkori első titkáraként és most, amikor Kádár elvtárs itt volt, mint a Párt mostani első titkára, határozottan bejelentette azt az igényt, hogy az egyetemi kaná­rokkal az ország vezetőinek sokkal többször, sokkal részleteseb­ben kell foglalkozniok személyes vonalon is, nemcsak beszédek és stb. formájában. Teljesen egyetértettek ezzel a problémával, tehát remélhetőleg ez előbb-utőbb megoldódik. Nem ért egyet azzal, hogy felszínesen ismerjük egymást, azt hiszi, hogy ezt azért mondja Tarján professzor elvtárs, mert nem olyan régen került Egyetemünkre, de tessék elképzelni, mi itt vagyunk egynéhányan, akik medikus korunk óta, azaz 1917- 1920 óta nap, mint nap tálálkozunk, együtt szigorlatoztunk, együtt voltunk gyakornokok, együtt lettünk tanársegédek, stb.* szóval nagyon sok egyetemi dolgozó intenziven ismeri egymást. Persze, hogy ez az ismerettség megfelelő-e most már, az Egyetem fejlődésének mai fokán, ez valóban megvizsgálandó volna, mert az ismerettségben nagyon sok szubjektív elem van. Hogy most az intézetében milyen a munka, az intézetét, hogy vezeti, gyakor­lati munkája, tudományos tevékenysége milyen, arra valóban az áll, ahogy a dékán elvtárs mondja, el kellene mélyíteni az egymással való kapcsolatainkat és ismereteinket. Ez azért volna jó, mert hiszen ezeket a minősítéseket évente egyszer a felelős­nek meg kell nézni és foglalkozni kell vele.. Ha egyetértenek ezekkel a gondolatokkal, ebben az értelemben kéri felhasználni a Kari és tanszéki munkához. Jó volna, ha azután ezeket a szem­pontokat a professzorok is megkapnák és ebben az értelemben fog­lalkoznának az ő általuk készítendő minősítésekkel. Ezeket a szempontokat kiegészítve az elmondottakkal megadjuk a dékánoknak, ezeket Kari szinten ismertetik azzal, hogy a Tanács igy foglalkozol vele és kéri a professzorokat, hogy ugyanebben a szellemben fog­lalkozzanak a hozzájuk beosztottakkal. A másolat hiteles. l9fil. án-ri "H s In

Next

/
Thumbnails
Contents