Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kar - tanácsülések, 1960-1961
1960. december 19., III. kari tanácsülés - Bejelentések indítványok
447/19C0. M á s o 1 'a t ! Dr.Mozsonyi Sándor egyetemi tanár urnák a Gyógyszerészi Kar Dékánja B u d a p e s t . Tárgy: Szász György "Kis mennyiségű higany és fenobarbiturál meghatározása Schulek-féle brómciános eljárással." cimü doktori értekezésének birálata. A benyújtott doktori értekezés irodalmi adatokkal együtt 57 oldal. Az erre vonatkozó irodalom ismertetése és kritikája 6 oldal. Ezen tématerületen munkatársakkal elért eredmények ismertetése 9 oldal, a módszer részletes és önálló kidolgozása 39 oldal. Az irodalmi adatok 2 oldal tarjeclelmüek. A dolgozat tar-talmi és külső kivitelében, az irodalmi adatok kritikai összeállitásában, célkitűzésében, a kísérletek elvégzésében, a számítható, valamint felmerült problémákban precíz, gondosan jól megfontolt munka és fogalmazásában világos, egyértelmű és gondos. Az irodalmi adatok rövid ismertetése után a Schul k-féle bróciános módszert alkalmazza higanycianid meghatározására, Az eljárás gondos kritikai tárgyává teszi, minden lépését körültekintő módon vitelezi ki és mesterséges zavaró körülmények beiktatásával a módszer használhatóságára keres adatot és általánosátásra törekszik. A dolgozat bevezető részében munkatársakkal végzett kísérleteikről számol be. Megállapítja, hogy a Schulek-féle bróciános eljárás al- kalmas-e higanyclanid kvantitatív mérésére. Megállapítja, hogy egyes reagensek feleslege és idegen anyagok a kivitelezés módját miként változtatja és kikeresi azon értékeket, melyeknél a módszer egyértelműen alkalmazható. Továbbiakban a módszert kiterjeszti ex tempore lcészitett higany /II/ cianid meghatározására is. Az eljárás mindössze -0.30 és +0.80 % eltérést mutatott a számítottól. Miután megállapítja, hogy a módszer a megadott kísérleti körülmények között jól reprodukálható kísérletet tett a módszer általánosítására is. Megállapítja, hogy bárminemű organikus higany tartalmú vegyület el- roncsolása után nyert higanyoldátot pontosan mérni tudja, ezt a gondolatot disszertációjának témájaként részleteiben kidolgozza. Disszertációja kapcsán az alábbi megállapít ásókat teszi; 1. / Vizsgálat tárgyává teszi, hogy egyes ionok jelenléte milyen mértékig befolyásolja a módszer használhatóságát. Megállapítja, hogy-xdáló anionok kivételével az eljárást anionok nem befolyásolják. Kationok közül ezüst, réz /II/ és vas /III/ nagyobb mennyiségben zavarja, 2, / Továbbiakban - a módszert tized-normál méretről nagyobb hígításokra is kidolgozza, Vizsgálat tárgyává teszi a káliumcianid és formaldehid addiciójának körülményeit a kvantitatív lezajlás szempontjábol. Azt találja, hogy a módszer még 0.01 n, valamint 0.001 n méretben is használható, de ez utóbbi esetben már mérhető indikátor hibát észlelt, melyet korekcióba kellett venni. Az 1 gamma érzékelhetési határ, amely a titrálásnál 0.8 h hibát jelent nagyon helyesen nem a tiszta oldatban, hanem a módzser speciális körülményei között értékelte ki. Ezen mi króméi'etekben történő titrálásnál úgy vélem nem a mérooldatok kizárólagos hígítására kell törekedni, hanem egyidejűleg az általános térfogat csökkentését kell szem előtt tartani. ^ A/* A
