Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kar - tanácsülések, 1959-1960
1959. október 3., I. kari tanácsülés - Bejelentések, inditványok
- 4 4. / Megállapítja az X faktor antivitairin hatását és kiméri anr.ak inhipiciós indexét, 5. / Adatokat szolgáltat az x faktor fermentációban történő keletkezésére. A disszertáció a fenti uj eredményeinek döntő súlya mellett azonban bizonyos hiányosságokkal is rendelkezik. Meg kell említenem, hogy az irodalmi áttekintés kapcsán tárgyalt szerkezetbizonyitás áttekinthetőbb lett volna, ha a szerző több képletet közöl és a 3jp vitamin lebontását ill. annak lebontott termékeit képletes táblázátba Foglalta volna. Előfordul az is, hogy pl, a vegyület dicián származékánál csak irodal- milag utal, helyesebb lett volna, ha a képletet is közli, A 7,oldal 1.bekezdésében a propionamid csoportok számát háromban adja meg. Ez gépelési hibának tekinthető, miután ugyanezen az oldaloh ezt a részt már helyesen 4-nek adja. A 9.oldalon lévő térszerkezeti képletet a 40-es számú irodalmi helyről veszi. Helyesebb lett volna, ha a korfin gyűrürendszer helyettesitőinek állását a steránvázas vegyületeknél bevezetett alfa és béta helyzetnek megfelelő pontozott ill. kihúzott vonallal jelölte volna be. Végül meg kell emlitenem, hogy a 20„oldaltól kezdődően az alkalmazott módszereket Írja le. A fermentálása, valamint a vitamin és az X faktor izolálása túlzottan rövidre fogott és szűkszavú, ill. általánosságban történt a le-irása. A szerző ezt a rövidséget azzal magyarázza, hogy az eljárás ezen részét szabadalmak védik és részletei ipari gyártási eljárásban van lefektetve» Eleknek birtokában a disszertációban leirt X faktor reprodukálása könnyen megvalósítható. Ennek hiányában viszont csak kellő szakmai gyakorlattal oldható meg. Ily körülmények figyelembevételével ezek a hiányosságok nem róhatók a disszertáció rovására, hanem azt vonja maga után, hogy hasonló eset megismétlődésének eIkerülése'végett a disszertáció kinyomtatása előtt a kevésbé tisztázott helyek bővítésére kell a szerzőt utasítani. A jövőben szerves kémiai tárgyú doktori értekezés csak abban az esetben fogadható el, ha a dolgozat bármely része szakember számára a disszertáció, ill, annak utalásai a.lapján reprodukálható. A disszertáció ezen fenti uj adatok alapján teljesen megüti a doktori értekezés által megszabott nívót. A dolgozat összeállitása a szerző kellő irodalmi tájékozottságára utal, meglátja az uj probléma érdekességét és céltudatos munkával meg is tudja oldani azt. Kísérleti adataiű- kellő jártassággal tudja kivitelezni. Kísérleti adatait kellő módon tudja kiértékelni és esetleg két irányban magyarázható adatait újabb utón történő kísérleti bizonyítással, ill. megvilágítással egészíti ki. Ezáltal bizonyítását teljessé teszi. A disszertációból kitűnik, hogy a szerzőnek igen széleskörű szaktudása van, úgy szerves kémiai, mint biokémia, valamint ezeket érintő határ- tudományoknak területén és ezen szaktudását kellően tudja alkalmazni és disszertációjában fel is használja. A disszertáció bár a szerves kémiai intézethez nyert benyújtást, mégis erősen biokémiai jellegű. A disszertáció megkezdésekor eredeti célkitűzésünk az volt, hogy a szerző az általa izolált X faktor néhány helyettesített amidját is előállítja. Minthogy a jelenlegi munkahelyén a Gyógyszer ipari Kutató Intézetben ezt a témát a lap j e lentőségü Bj_2
