Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kar - tanácsülések, 1959-1960
1960. április 16., V. kari tanácsülés - Miniszteri és rektori leiratok
7 a szocialista falu kialakulásáról. Szabó Pál, a Baranyámégyei Gyógyszertári Központ igazgatója és Tamási szakfelügyelő mér Mágocson várta az évfolyamot és ők is részt vettek a TSz fogadásán. Az idő rövidségére való tekintettel abéd után indulni kellett tovább. Szabó Pál igazgató elvtárs már a buszból magyarázta a hallgatóknak a Baranyámégyei táj szépségét és a Gyógyszertári Központ Jövő terveit. Beszélt a felállítandó modern gyógyszertárakról és a gyógyszerészi lakásokról. Keresztül utaztak Komlón, az egyik rohamosan fejlődő szocialista városon. Pécsett megtekintették a nagy modern gyógyszertárat, amelynek forgalma több mint egy millió forint. Továbbá a műemlékeket és Pécs város nevezetességeit. A Gyógyszertári Központ vezetőségével másnap jártak az újjáépített siklósi várban és ugyancsak Siklóson megszemlélték Baranya megye egyik legszebb és legmodernebb gyógyszertárát. Végül pedig Harkányfürdőt keresték fel. Ez a tanulmányút a IV.évesek számára mindenképpen hasznos volt, hiszen megismerkedhettek a vidéki élettel, láthatták azt a nagy fejlődést, amely hamarosan eltünteti a város és falu közti különbséget, azonkívül megismerkedtek egy megye Gyógyszertári Központjának vezetőségével, akik fáradságot nem kiméivé küzdenek a gyógyszerészek jobb munkakörülményeiért, illetőleg a gyógyszerészet felemeléséért. A szívélyes fogadtatásért külön köszönetét mondott mind Sziveri, mind Szabó elvtársaknak, akikben a munkásosztály két olyan kiváló képviselőjét ismerhette meg, akik már egy évtizede jól megállják helyüket a reájuk biz ott poszton. Issekutz: javasolja, hogy a Dékán a Kar nevében külön is mondj on köszönetét. Dékán: köszöni Végh professzor referátumát és Issekutz professzor észrevételét és a szerint jár el. Clauder: a II.éves hallgatók a jövőhét péntekére és szombatj ára terveznek tanulmányutat Szegedre. A részletes tervet a Dékán urhak rövidesen felterjeszti. Dékán: nehézséget jelent az, hogy a diligencia idejére tették a tanulmányutat, ezért egy nap oktatási szünet engedélyezése vált szükségessé. Beszélgettek erről Clauder professzor úrral, hogy nem lehetne-e ezt megoldani oktatáson kivüli időben, de arra a megállapodásra jutottak, hogy csak munkanapon lehetséges megtekinteni intézeteket és egyebeket. Ezért engedélyezte az egy napot. A hallgatok egyébként is nehezményezik, hogy más egyetemeken adnak őszi és tavaszi szünetet, vagy pl. a szegedi hallgatók egy hétig voltak Budapesten. (MZ
