Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kar - tanácsülések, 1955-1957
1957. július 15., VII. kari tanácsülés - Bejelentések, inditványok
7 Me g ,i еду zés . Mivel С laud er a / tuberkulös ztat ileus hatású anyagokkal mély- rehatcan és több dolgozatában foglalkozott, az erre vonatkozó dolgozatokat /10,11/, 12/, 16/, 17/, 13/, '19/, 20/ ás 21/ a következőkben egymás- után ismertetjük és ezután térünk rá a 13/, 14/, 15/, dolgozatok értékelésére . 10/ C lender Ottó - Toldy Lajos - Fahr icius Imre: Tuberkulösztatikus hatású anyagok I. - Magyar Kémikusok La pja /1949/. A p-aminoszalicilsav néhány újabb észter-szárrazék 'fc Írja Le, ezen vegyületek bakteriosztatikus titere háromszor, illetőleg négyszer jobb, mint' a p-arrihoszalicilSavt . A nropilészter klinikai kipróbálás alatt is volt, * de gyártására nem került sor. A fenilé'szter Franciaországban elismert jó gyógyszer. Ez a dolgozat szabadalom tárgyát is képezte. 11/ Clauder Ottó - Toldy Lajos: Tuberkulösztatikrs hatású anyagok II.- Magyar Kémiai Folyóirat /1950/1 Az' irodalomban eddig nem ismert újabb p-aminoszalicilsav-szármszásokat ismertetnek: annak különféle aridjait állitptták elő, illetve a 2-klór4-aminobenzoesavnak néhány újabb áriáját. A vegyületek előnyös tüber lm- losztatikus hatással rendelkez-tek. 12/ Clauder Ottó - Toldy Lajos: Tuberkulo3ztatikus hatású anyagok III.- Magyar Kémikusok Lapja /1950/. Olyan anyagokat állítottak elő, .. elvekről "éltétélezték, hogy. gátolják a légző fér. enten keresztül a baktérium életműködését.Ezért a nikotinsavnak néhány uj amidját szintetizálták, melyeknél az amino-csoport már eleve tuberkulösztatikus hatású volt. Feltételezték, hogy a bakteriosztatikus hatás oka, hogy ezek a v egy “letek kompét et iv ant ágon izmus utján a kod. eh id rázba épülnek be. A vegyületeknek valójában volt tuberknlos z ta t ikus hat's 1б/ Clauder Ottó - Eidus László - Szabó László - Róka József - Vági Gszkó né: Tuberkulosztatikus hatású anyagok IV. Orvosi Hétilep /1953/ Az irodalomban leirt, eddig ismert tuberkulösztatikus vegyületek szerkezete és azok listása közötti összefüggésekről kialakult véleményét ismerteti. Ezután az irodalomban eddig nem ismertetett négy újabb izonikotinsav hidrazid-származékot ir le, megadja azok bakteriosztatikus titerét és néhány származék toxicitási viszonyát is, A vegyületek között volt néhány mely erősen megközelíti az izonikotinsavhidrazid hat'sût és ugyanakkor lényegesen kev'sbé toxikus. Ezek közül egy, mely a legelőnyösebbnek látás klinikai kipróbálás alatt áll. A dolgozat végén -az előállított vegyületel kapcsán észlelt megfigyeléseit fejti ki, a hatás és a szerkezet közötti összefüggés szempontjából. / - , j Megemlítendő, hogy Clauder hidrazidokkal már régebben kísérletezett, a p-aminôszalieilsavhidrazid és a nikotinsavhidrazid formájában. 17/ Eidus László - Clauder Ottó - Bagdy Dávid - Róka József: Liofilizált marhaplazma alkalmazása ^yeebaktérium Tuberculosis tenyésztéséhez. A Kísérletes Orvostudomány/1955/. A tuberkulösztatikus hatású vegyületek való elmélyült foglalkozása során szükségessé vált a. táptalaj-készítésnek kérdése is. Olyan fehérje fórrá, bevezetésére törekedtek - tekintettel a folyékony táptalajok sok irányú alkalmazáséra - amely állandó jeliegü, könnyen tárolható, gravimetriásam drozirozható és a tenyésztés mértéke megfelel az eddi? használt optimál! protein-forrósoknak. Vizsgálataik alapján erre a célra a liofilizáít mar' p le ama vagy szérum igen jól használható. iá.
