Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1967-1969
1967. október. 20., 1. Rendes kari tanácsülés
12 -A fellebbezések során az Egészségügyi Minisztérium 12 főt vett fel. Ezek közül 6 fő az Általános Orvostudományi Karon tett feltételi vizsgát. _ Az összes felvettek szárny tehát 144 fő + 5 fő külföldi hallgató. Mindösszesen: 149 fő A Felvételi Bizottság a relativ pontszámot 16 pontban állapította meg, majd az Egészségügyi Minisztérium hozzájárulásával 15-re csökkentette. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy 2o - 16 pontig mindenkit fel kellett venni, hacsak .valaki ellen olyan kifogás nem merült fel, hogy amiatt kellett elutasítani* A 15.5 és a 15 pontosak közül elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeit és a régebben érettségizetteket vette fel a Bizottság a fennmaradó helyekre. A vizsgabizottságok jelentései alapján megállapítható, hogy a tudás, tehetség és rátermettség fokának megítélésében elsősorban a szóbeli vizsgák feleletei jelentenek mértékadó támpontot. E vizsgákon lehet a legjobban megállapítani a jelölt reprodukciós képességét, véleményt alkotni a tudásanyag összefüggéseinek megértéséről és a lényeglátásról. Az Írásbeli vizsgák erre vonatkozólag nem adnak alapot a kellő megítéléshez. Ebből a szempontból helyes volna, ha a két felvételi tárgyból könnyebb, de több kérdésre kellene Írásbeli választ adni, mert igy a dolgozatok megbízhatóbb tájékoztatást nyújtanának a hallgatók többirányú felkészülteégéről. Sajnálatos, hogy .a fogorvosi pályán nagyon fontos kézügyessége vonatkozó tájékoztatást a jelenlegi vizsgarendszer nem ad. Némileg talán javítana a helyzeten, ha a középis kólák azzal volnának a felvételi bizottságok segítségére, hogy jellemzésükben a politechnikai oktatásban elért eredményeket is szerepeltetnénk. A szóbeli vizsgákon megítélhető rátermettség és a középiskola kézügyességre vonatkozó véleménye a pontozás végeredményében esetleg 1-2 ponttal jelezhető lenne. A pontozási rendszer mind a vizsgabizottságok, mind a saját véleménye szerint is némi változtatásra szó rul, hogy a felkészültség, rátermettség, emberi magatartás és politikai tájékozottság jelzésére alkalmasabb legyen. Célravezetőbb volna ha a középiskolából hozott pontszámok csak Зо %-ban befolyásdnák a végső pontok megállapítását. Ez elsősorban azért volna célirányos, mert általában a különböző középiskolák /Budapest, vidék/ között igen nagy színvonalbeli eltérések vannak. A megmaradó 7o $-ból csak 3o $ tükrözné az írásbeli dolgozatok eredményét és a szóbeli vizsgán történő megítélés 4o %-ban szerepelne a ponteredmények megállapításában. A pontozásnak ez a módja az eddiginél reálisabban mutatná mind a felkészültség és tudás fokát, mind pedig az emberi magatartásáról, politikai tájékozottságról és rátermettségről alkotott véleményt. A jelenleg szokásban lévő középiskolai és KISZ jellemzés által nyújtott tájékoztatás általánosságban mozog, nem elég mélyreható és nem ad megbízható képet a jelölt erkölcsi és világnézeti magatartásáról. Regisztrálni vagyok kénytelen a vizsgabizottságok egyhangú véleményét is, hogy a jelöltek felkészültsége az előző évinél alacsonyabb színvonalú volt. Ez annál is sajnálatosabb, mert a tavalyi vizsgabizottsági jelentések az ez előtti év felkészültségéhez viszonyítva hasonló megállapítást tettek. Megemlíti még, hogy a vizsgabizottságokat maga is, dr. Tóth Pál dékánhelyettes, dr. Fábián Tibor a Fogorvos tudományi Kar MSZMP alapszervezetének titkára, valamint Fazekas Mihály elvtárs a Nagybudapesti Pártszervezet kiküldöttje is rendszeresen látogatják. Egybehangzóan az a vélemény alakult ki, hogy a Karon működő vizsgabizottságok feladatukat megbízhatóan és jól látták el. Dékán: kérdezi, hogy fenti beszámolóhoz van-e valakinek hozzászólása,v kérdése ? *
