Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1967-1969
1967. október. 20., 1. Rendes kari tanácsülés
<p 9 A vizsgaeredményekkel kapcsolatban megjegyezni kívánja, hogy különösebb eltérés a tavalyi évvégi rendes vizsgaidőszakban letett vizsgák és a mostani vizsgaeredmények között nem mutatkozik. Kivételt képez az I« évfolyam ahol lényeges az eltérés a tanulmányi átlagban. A tavalyi 3.33-as átlaggal szemben az idén mindössze 2.95-ös átlagot értek el. Különösen nagy az eltérés a kémia és biológia szigorlatok átlagánál. Kémiából tavaly 24.8 % bukott, ezidén pedig 46.8 %, tehát majdnem kétszeresére emelkedett a bukások.száma. Biológiaából a múlt évben 2.9 %, az idén pedig 8.1 % volt a bukás. Ennél a tárgynál azonban a nagy különbség elknére sem olyan magas a bukások abszolút száma, mint az előbbi tárgynál. A kémia bukások nagy száma elgondolkodtat, hogy hol lehet a hiba ? A felvételi rendszerben, a hallgatókban, vagy ,esetleg az oktatásban illetve a vizsgáztatási módszerben ? Erre a kérdésre Garzó adjunktus úr, mint illetékes tudna felvilágosítással szolgálni. Megkéri, hogy néhány mondatban tájékoztassa a kari Tanácsot erről ac kérdésről. Garzó: meglepetésszerűen éri az a kérés, hogy a rossz vizsgaeredményekről fejtse ki véleményét. Mint ismeretes a kémia vizsgák Írásban, kiválasztásos módszerrel történnek. Ha a hallgató nem tudott válaszaival elegendő pontszámot produkálni ahhoz, hogy a vizsgán átengedjék, 24 órával az Írásbeli vizsga megtörténte után szóbeli vizsgát is lehet tenni. Az eddigi tapasztalat az volt, hogy a szóbeli vizsgák majdnem, teljes mértékben igazolták az írásbeli vizsgák eredményét, mert aki az ir.ásbeli vizsgán megbukott azoknál a szóbeli vizsga is 9o $-ban eredménytelen lett. Hozzájárulhat az idei rossz vizsgaeredményhez az is, hogy az elmúlt tanévtől kezdve a fogorvostanhallgatók részére megemelték az óraszámot, a követélményeket is, ugyanis az plmult évtől kezdődően az uj tanterv szerint az I. éves fogorvostanhallgató^ az általános orvoskari hallgatókkal azonos oktatásban részesülnek. Köztudomású az is, hogy az általános orvostudományi karra pagasabb felvételi pont3zámmal kerülőnek be a jelentkezők, mint a Fogorvostudományi Karra, tehát az általános kar hallgatói jobb, értékesebb anyagból tevődnek össze. Ha tehát egyenlő feladat elé állítjuk a két kar I. éves hallgatóit, a vizsgaeredményeken is meglátszik a felvételi vizsgák pontszámánál mutatkozó különbség. Az ezt megelőző években kisebb volt, a bukási százalék, mert kisebb volt a követelmény is. Nemcsak az a baj, hogy a hallgatók nagy százalékánál hiányos az előképzettség, de nem Megfelelő a tanulmányi morál sem. Csaba; bár a biológiai bukások száma aránylag дет olyan nagy, mégis hozzá kíván szólni a témához. A rossz eredmények egyik okát abban látja, hogy a tankönyv csak félévkor jelent meg, bár a hallgató, ha az előadásokra rendszeresen eljárt pontosan tudta, hogy miből kell készülnie, ezért kénytelen 6 is alátámasztani, amit Garzó adjunktus mondott a nem megölelő 'tanulmányi morálról. , Berényi: azt szeretné megkérdezni Garzó adjunktustól, mennyivel jobb az általános orvostudományi kar hallgatóinak tanulmányi átlaga kémiából? Másik kérdése az lenne, hogy ^ennyire vannak felkészítve a hallgatók a kiválasztásos módszerrel történő vizsgáztatásra, ugyanis véleménye szerint a középiskolából alig kikerült hallgatóknak a multiple^ choice szerinti vizsgázás igen váratlan módszer lehet., Kövesisa hallgatók körében is igen komoly problémát jelent a kiválasztásos módszerrel történő vizsgáztatás, persze akiknek sikerül a szigorlata az igen jó módszernek tartja. Igaz, hogy Strauß professzor könyve Megvan, de az ehhez a vizsgáztatási módszerhez nem elegendő. A jól felkészülés lehetőségét ugyan az előadások megadják, de nem minden hallgató tud úgy jegyzetelni, hogy az eredményesen felhasználható legyen.