Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1963-1965

1963. október. 4., 1. Rendes kari tanácsülés

- 27 -vebb tervezetét lecsökkentette. Ezen az úton, amit a rektori tanács meghatározott tovább kell menni, nem azért mert felsőbb szerv, hanem mert hosszú vita után ez a tendencia érvényesült és kellett, hogy érvényesüljön. Az ellenjava3latoknak nem arra kell irányulniok, hogy vissza­csináljuk ami tavaly volt, hanem arra, hogy vonjuk össze a tár­gyakat, tekintve, hogy azok nagy száma és terjedelme nem fér bele az 5 évbe. Lóránt: először egy elvi kérdéshez szeretne hozzácsatlakozni, Donáth tanár ur felszólalása alapján. Számtalanszor hallottuk, nagyon helyesen, hogy a dékán ur azért harcol, hogy legyen ön­álló Fogorvostudományi Kar. Most mégis ellentétes állásfogla­lás a rektori tanács részéről, ami kettősséget, szervezeti szem­pontból semmiképpen nem helyes helyzetet teremt a Fogorvostudo­­mányi Karon,-amennyiben egyes előadók önállóan szerepelnek itt a kari tanácsülésben, mások pedig a tanszékvezető professzor megbizásából vannak itt. Ez szervezetileg nem helyes. Megmon­dom őszintén, ha én vagyok megbizva azzal, hogy a kari tanács­ban jelen legyek, akkor személy szerint szivesen foglalok ál­lást és álláspontom mellett kitartok. Ha viszont a tanszékve­zető a felelős, akkor nem szivesen foglalok állást, mielőtt főnökömmel a tanszékvezetővel bizonyos kérdéseket meg nem tár­gyaltam. Végeredményben felmerül az a kérdés elvileg, tulaj­donképpen jogosult-e az, hogy mi most itt vagyunk a tanácsülé­sen, mert ha az az álláspont, hogy a tanszékvezető a felelős a tárgyak oktatásáért, akkor gyakorlatilag az történik, hogy a dékán ur a kari tanácsülésen felveti a tanszékvezetők felé a Fogorvostudomány Kari problémákat, azok állást foglalnak és az állásfoglalásukról tájékoztatják az általuk raegbizott elő­adót. A jelenlegi helyzet szervezetileg nem helytálló. _A másik kérdés a gyermekgyógyászat oktatása. Minden szak­mai sovinizmustól mentesen megemliti, hogy e tárgy a jövő év­ben még szerepel, azután nem szerepel egyáltalában. Úgy gon­dolja, hogy a fogorvosnak általános orvosi szemléletének kell lenni, minden tárgykörből valami tájékozottságának kell lenni. Erre már többen utaltak. Nem tartom helyesnek és a Minisztérium felé is felvetném elvileg, hogy az egyetemről kikerül a fog­orvos, lényegében orvosdoktor - számtalanszor oktattam úgy a hallgatóságot, hogy az általános betegségek hogy hatnak a fo­gazatra és a rossz fogazat hogy érinti a szervezetet gyermek­gyógyászati vonatkozásban-és a fogorvosnak ne legyen semmi alapismerete, még annyi sem, mint egy egészségügyi védőnőnek. Amennyiben az Eü.Minisztérium azzal egyetért, hogy fogorvos doktorok kerüljenek úgy ki az egyetemről, hogy annyi tájéko­zottságuk se legyen, mint egy középkádernek, akkor végered­ményben majdnem minden klinikai tárgyat el lehetne hagyni és csak a fogászati tárgyakat tanitani. Arra kéri a Kari Tanácsot, foglaljon állást abban, szükségesnek tartja-e a jövőben a gyermekgyógyászat oktatását, ha igen, akkor melyik tárgy ke­retén belül. Ha mégis úgy foglal állást a Kar, hogy a gyer­mekgyógyászat oktatása fontos, nem szükséges heti 2 elméleti óra, hanem egy is elég és a gyakorlatot is el lehet hagyni. Ha megmarad a heti 1 óra elmélet, milyen tárgy keretében ?

Next

/
Thumbnails
Contents