Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1961-1963

1962. november 3., Ünnepi tanácsülés - Nyilvános ünnepi tanácsülés az új rendszerű fogorvosképzés kezdete 10-ik évfordulója alkalmából

V

2 \

ban is szerepet játszik.

A fogászati ellátás drága, nagy költséggel terheli népgazdaságunkat. a fogászati kezelésekre forditott munkaidő a rendelőintézetek munkaidejének kb. 33;i-át teszi ki ez idő sze~ rint. Az összes fenntartási és amortizációs költségek figyelembevételével 1/4 órás kezelés költsége kb. 35.- Ft. Hozzávetőleges számit ás szerint az állami fogbeteg ellátás költsége évenként 4oo millió forintot tesz ki.

Mindezek az adatok és számok azt mutatják, hogy a fogászati ellátás komoly népgazdasági problémát az ország fogászati ellátásának megjavítása céljából kellő számú fogorvos képzése, valamint a fogászati rendelések létesítése terén még sok a tennivaló.

Az mondhatjuk, hogy a fogorvosképzés gócpontja az utóbbi lo éven át a Budapesti Orvostudományi Egyetemen volt, ahol a hallgatók száma évről-évre nőtt, annyira, hogy mig 1952-ben 68, addig 1962/63. tanévben már 739 beiratkozott hallgatónk van.

Az 1955-62 közötti időszakban 299 fogorvost képeztünk ki. 1964-től pedig előreláthatóan 13o-15o és 18o fogorvosi diplomát adhatunk ki évenként.

gatók az orvosi alaptárgyakon kivül már a második félévtől kezdve szakmájuknak és jövőbeni feladataiknak megfelelő rendszeres oktatásban részesülnek. Egy-egy félévben a szorgalmi idő általában 15 hét, azután kb. 6 hetes vizsgaidőszak következik, a nyári szünetben egy- egy hónapon át, az első év után fogorvosi asszisztensi, a második évfolyam után fogtechnikai laboi*atoriumi, a harmadik év után pedig kórházi belgyógyászati osztályon, és a negyedik év után kórházi szájsebészeti vagy fogászati rendelőintézeti gyakorlati munkában vesznek részt hallgatóink. Az ötödik év után augusztus végén teszik le az államvizsgát, s ezután a doctor medicináé dentariae avatás,

A fogorvosképzés reformjának lényege, hogy a fogorvoshall