Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1961-1963
1962. október 5., I. kari tanácsülés - Bejelentések, inditványok
8 tunk, hogy az Egészségügyi Minisztériumnál kilincselünk az enge- délyezésmegszerzése céljából Egy normális és szakszerű ügyintézés mellett nem vitás, hegy ez a több, mint egy éves huzavona nem állhatott volna elő, mert a helyes ügyintézés az lett volna, ha személyesen keresi fel a felsorolt szerveket, amennyiben ezen a téren ilyen bizonytalanság uralkodik és valószinü, hogy ezt a kanosszát 3-4 nap alatt le lehetett volna járni. Ennek a munkastílusnak a következménye az a "kifárasztásos" mód- ézer, ami kialakult és amelyben általában csak az talált igényeinek teljesítésére, aki kitartó volt és nem fáradt bele kérésének újból és újból val ó*'sürget ésébe . El kell érni, hegy az Egyetem gazdasági, műszaki és statisztikai adatszolgáltatása gyors, egyértelmű és megbízható legyen, mert ezek nélkül sem felettes szervünk, sem az Egyetem vezetése nem tud objektiv elemzéseket és értékeléseket végezni. Elrettentő példa erre, hogy egyik komoly tárgyalásunk során nem lehetett megnyugtató választ kapni a több, mint 5 év e folyó bőrklinikái felujitás értékére, bár az több milliós volument képvisel. Sőt,' nem hiszem, hogy ennek összegét bonyolultabb számitás nélkül ma is meg lehetne állapítani. Az ilyen esetek indokolt bizalmatlanságot keltenek a Budapesti Orvostudományi Egyetem számviteli rendjével szemben, bár ezen a területen egyáltalán nem lenne nehéz rendet teremteni. Sürgősen ki kell dolgozni az Egyetem létszám- és béralapjának gazdálkodására vonatkozó szabályozását. Jelenleg ugyanis a gazdasági apparátus egyetlen szerve sem képes adatot szolgáltatni az Egyetem létszám- és béralapjára klinikai, illetve tanszéki bontásban. Ennek a kérdésnek a rendezésére a most folyó státus-értékelés utón, de legkésőbb december 31-ig sor kell kerüljön, mert az 1963. évi költségvetést a létszám- és béralap vonalán is tanszékekre, illetve kli nikákra lebontva adjuk át az érdekelt szervek vezetőinek. Ebben a vonatkozásban talán csak a decentralizált gazdasági apparátus és a középkáderek béralapjának leadása képezhetné megfontolás tárgyát, tekintettel arra, hogy ezeknél a kacgs* kategóriáknál a nem központi bérszint-nivellálás sok elégedetlenséget vonhat maga után. Természe tesen a létszámkeretet ezeknél a kategóriáknál is le kell bontani. Rugalmasabb gazdálkodást kell biztositani intézményeinknél is és érdekeltebbekké kell tenni ezek vezetőit a gazdasági munkából fakadó felelőség átérzésében és értékelésében. Ezért ehhez meg kell találni a gazdasági decentralizáció helyes mértékét. Végül, de nem utolsósorban sürgősen meg kell javitani az ellenőrzés munkáját és meg kell szervezni nálunk is a gazdálkodás hatékonyságának vizsgálatát és tudományos elemzését népgazdaságunk egyéb területein is egyre nagyobb sikerrel és eródménnyel alkalmazott "operation research" módszereinek segitségével és meg kellene vizsgálni hogy egymás tói lényegesen eltérő intézményeink anyagellátását - különösen az élelmezés vonalán - miképen lehetne leggazdaságosabban megszervezni a lineáris programozás módszereivel. 250
