Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1969-1970

1970. április 13., IV. rendes kari tanácsülés

-6-nyi professzor vezetése alapján aspiráns lett és 1956-ig az Akadémia Bio­kémiai Intézetében dolgozott. 1957-ben egyetemünk Biokémiai Intézetében dolgozott mint tanársegéd, ill. adjunktus. 1950-ban szerezte meg a kandi­dátusi fokozatot. 1950-ban a British Council ösztöndíjasa Glasgowban, 1961-ben lett az. Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató In­tézet biokémiai osztályának a vezetője. 1963-lSS9-ig a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség biológiai osztályán munkatárs, majd osztályvezető. 1969-ben benyújtotta és megvédte doktori disszertációját. Ugyancsak 1969 óta a Sugárbiológiai és Sugárégészségügyi Kutató Intézet biokémiai osztá­lyának vezetője, s egyben az intézet igazgatóhelyettese. Igen sokat járt külföldön, igy három hónapig a Szovjetunióban, egy évig Angliában, egy évig NSzK-ban, két hónapig USA-ban és két hónapig In­diában volt tanulmányúton. Öt évet töltött Wienben, mint a Nemzetközi A- tomenergia ügynökség munkatársa. Beszél és ir angolul és németül, olvas oroszul. Pályázatához 102 dolgozatra kiterjedő bibliográfiát, ill. különle­­nyomatot mellékel. Tudományos munkássága a biokémia számos területére Kiterjed. E-avi­­taminozis izomfehérjének a nukleinsavak anyagcseréje képezték érdeklődé­sének tárgyát eleinte. 1960-ban Glasgowban módja volt a korszerű nuklein­­sav kutatási módszereket elsajátítani és számos dolgozata szól a nuklein­­savakról, különös tekintettel a mellékvese nukleinsav anyagcseréjére. 1961 óta intenziven dolgozik az ionizáló sugárzás és a rédiómetikus anya­gok nukleinsavakkal kapcsolatcs hatásával. Több országban vezette be a gyógyászati eszközök, gyógyszerek és biológiai anyagok sugársterilizálá­sát. E témakörből irta és védte meg doktori disszertációját. 1969-ben szerkesztője és részben szerzője a „Radiation Haematology” kézikönyvnek. Antoni doktor egyetemünk Biokémiai Intézetében dolgozott, tehát az egyetemi oktatásban rutinja van és /egy épületben dolgozván/ Bálint pro­fesszornak személyes tudomása van arról, hogy oktató munkáját jól és e­­redményesen végezte. Fentiek alapján kétségtelen, hogy/ Dr. Antoni Ferenc a meghirdetett tanszékvezető egyetemi tanári állásra egyértelműen alkal­mas . A pályázat szövege felemlíti, hogy az orvosve,gytani oktatásnak a bio kémiai oktatással szoros kapcsolatban kell történnie . Pályázatában Antoni doktor ezirányu elképzelését ismerteti és azokat a Bizottság a maga ré­széről messzemenően helyesli. /2/ Dr. Velőssy György jelenleg a Szolnokmegyei Kórház laboratóriumi főorvosa. Összesen 12 dolgozatot irt életében. Tudományos fokozata nincs /még kandidátusi disszertációt■sem nyújtott be/. Tizenkét dolgozata közül az első hármat demonstrátor korában társ­szerzőként közölte. Négy dolgozata inkább továbbképző jellegű és öt dol­gozatban a klinikai laboratórium metodikai részletkérdésekkel foglalko­zik. A 12 dolgozat közül három még csak megjelenés alatt áll. Dr. Velőssy személyéről felettese /kórházigazgató/ igen pozitiven nyilatkozik és kiváló laboratóriumi főorvosnak tartja. Sok és jó társa­dalmi munkát végez. Fentiek alapján világos, hogy a pályázat beadása az egyetemi tanári állás követelményeinek teljes félreismerése alapján történt, ezért Dr. Velőssy György, akinek laboratóriumi főorvosi képessége evidensen megfe­lel, egyetemi tanári kinevezésre szóba sem jöhet, úgyszintén jelölése sem tehető megfontolás tárgyává. Az előadottak alapján a Bizottság egyhangúan javasolja a Kari Tanács nak, hogy a megüresedő Orvosi Vegytani Tanszékre tanszékvezető egyetemi tanárrá való kinevezésre Dr. Antoni Ferencet terjessze fel a felettes ha­tóságoknak. Dr. Velőssy Györgyöt a Bizottság nem tartja alkalmasnak a tan szék betöltésére.

Next

/
Thumbnails
Contents