Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1968-1969
1968. szeptember 24., I. rendkívüli kari tanácsülés
22 Helye* hogy okt atási reformról lenne szó, a vizsga reform ennek következméry e legyen. egyetértenének a Bizottság javaslatával - még akkor is ha egyes részek vitathat ósága jogos - a hat év tevékeny sége oktatás szempontjából egységet alkotna. Ha a keret elfogadható, akkor ez azt jelentené, hogy a lehetőségeken belül, akkor következik az egyes tárgyak konkrét tematikája, anyaga meghatározása, és a feleslege^Celhagyása, hogy a legkorszerűbb ismereket kerüljenek előadásra. Az elmúlt kari ülésen felmerült az a kérdést, hogy szükséges-e vizsga? Véleménye, ez. a kérdés fontos kérdést takar- Ha a középiskolában - óráról, ^rára ellenőrzik a hallgatót, a félév végén nincs vizsga, a jegy a félévi munka alapján megadhatx. A másik véglet: a régi rendszer. Mindkettő véglet. Hangsúlyozza, önállóságra, valóságra kell nevelni, ezért nem volna helyes, hogv a középiskolához hasonló elveket valljanak. Hji egyetemi jellegű oktatást akarnak, akkor arról van sző, hogy a végén számot kell adnia a hallgatónak arról, hogy tevékenykedett. A vizsga-nivó és követelmény semmiképpen sem lehet egyoldalú, hogy csak a halig at óval szembeni humánus elveket tartsák szemelőtt, szemelőtt kell tartani a társadalmi igényt, ugyanis sok hallgató elvgv^zi a hat évet és az első évtől kezdődően állandóan bukdácsol, de mindig találnak számára mentséget, hogy már III.éves, elérte a ív.évet, ne vágják el, és végül, mint szakember tevékenykedik. Mi lesz ezeknek az orvosoknak a jövője? Véleménye, hogy a hallgat^vä. szembeni humanitás mellett, legalább olyan méretű legyen a társadalom érdekének a szemelőtt tartása. A Bizottság javaslata, hogy újabb, jobb, az eddiginél előbbre vivő javaslat, és a jő szándék támogatást igényel. Fogadják el az elveket, még akkor is, ha a teljes anyag elfogadása, a részletkérdésekben még javitásrq szorul. Gerlóczy: a gyermekgyógyászát szempontjából, amely diszciplína a koraszülött, újszülött, csecsemő, fiatal és idősebb gyermekekre vonatkozó ismeretekkel foglalkozik és ezeket kell az orvostanhallgatóknak megtanítani, nem tartanák helyesnek, hogy már a IV.éves orvostanhallgató kezdjen a gyermekgyógyászattal foglalkozni. A hallgató nem rendelkezik még azokkal a klinikai alapismeretekkel^ amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az amugyis nagyon^rövid oktatási idényben elsajátíthassa a csecsemő- és gyermekgyőgyászathoz szükséges ismereteket. Továbbra is fontos, hogy a gyermekgyógyász a'tdt V. és VI. éves korukban tanulják a hallgatók. A gyermekgyógyászat oktatása közben nemcsak a belgyőgyi szati jellegű gyermekgyógyászati + ne Így'gyászát, id eggy'gyászát stb .
