Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1968-1969
1968. szeptember 24., I. rendkívüli kari tanácsülés
15 Glauber: a tudomány és a fejlődés érdekét szolgálja-e az u.n. reform. Ő úgy érzi, hogy nem. A mai tudomány-fejlődés nem integrál*, hanem a rész-tudományok fejlődése irányába halad. Az orvostudomány fejlődése és ezen belül egyes orvosi szakok fejlődése a múltban ellentmondásban volt azzal az oktatusi rendszerrel, a ikor ezeket q szakmákat nem oktatták azon a fokon és mértékben amint azt az orvosi gyakorlat és szükséglet megkövetelte. Ez az ellentmondás vezetett azoknak az orvosi szakoknak külön tárgyk ént való oktatásához, amelyeket ezen reformterv u.n. kis-tárgyak cimen jelöl. Antidialektikusnak kell tartani minden olyan tervet, amely ezt a fejlődést vissza akarja fordítani és olyan helyzetet kiván teremteni, amelyben nem lenne lehetőség e tárgyak megfelelő oktatására. Rektor ur azt is mondotta, hogy nem a betegség előfordulásának gyakorisága a legfontosabb, ezzel sem ért egyet, mert ez tette szükségessé, hogy az orthopaediát beiktatták a tanítandó tárgyfek közé. Az orthopaedia számára a rerorm a sebészet 32 hetében 2 hetet adna, ez jóformán semmit sem jelent, lo nap nagyon rövid idő ahhoz, hogy egy tárgynak az általános orvosi gyakorlathoz szükséges ismeretanyagrésze a hallgatóban rendeződjön. Rövid az idő anhaoz, hogy a megszerzett ismeretek alapul szolgálhassanak a soronkövetkezőkhöz és igy nem épülhet fel logikusan a tárgy ismeretanyaga, nem sajátíthat* el a szakma speciális szemlélete. Félő, hogy a rövid idő alatt a megfelelő ismétlődési lehetőségek nélkül a megtanultak nagyon rövid életűek lennének. Emellett, a jelenlegi betegellátási rendszer mellett nem biztosíthat*, hogy a klinika beteganyaga alapul szó'gálhasson az egész szakmára kiterjedően a folyamatos gyakorlati oktatáshoz. Az orthopaediai vizsgának a sebészeti vizsgába való beiktatása sem látszik célszerűnek. Az orthopaedia nem sebészet, felhasználja a sebészeti módszereket a theráplában. Ez a rendszer mechanikus lenne. Sajnálatos volna az orthopaedia szerény lehetőségét amely módot ad arra, hogy olyan orvosokat képezzenek akik megfelelő ismereteket szereznek e téren, csökkenteni. Az orthopaediai betegségek gyakorisága és szociális jelentősége nagy, a betegség prevenciója és gyógyítása fontos. Az orthopaed betegségek gyakoriságára mutat az az 1967.évi statisztika, amely szerint a mozgásszervi betegségek miatti hiányzás a harmadik helyen áll országos viszonylatban. Ez is mutatja az orthopediai betegségek gyakoriságát, amelyet növel a gyermekkori orthopaediai betegségek száma.
