Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1968-1969
1969. március 19., IV. rendes kari tanácsülés
tanításával és nevelésével. Oktatói tevékenységének jelentősebb részét teszi ki az orvostovábbképzes, »Számos továbbképző tanfolyamon vett résztjnint előadó, ezenkívül több továbbképzést szolgáló könyvet ill. könyvrészletet irt. Mintaképül szolgálhat minden oktatónak amilyen lelkiismeretesen foglalkozik a hozzá beosztott orvosokkal és törődik•nemcsak azok szakmai, hanem világnézeti és etikai fejlődésével is, Fischer dr. jelentős szakmai-politikai tevékenységet is fejt ki, számos folyóirat szerkesztőségi tagja, ill. szerkesztője, különböző tudományos bizottságok aktiv.tagja. összefoglalva: Fischer Antal dr. igen nagymüveltségü, széleslátókör ü, mély szakmai tudással rendelkező v-rvos, akinek tudományos‘to« véker.ységé nemzetközi szinten is egyöntetű elismerést-vivott ki. ' Fischer dr, egyetemi tanárrá való kinevezése mindenképpen nyereséget jelent az Orvostudományi Egyetc írnek. Dr .Somogyi .^ndre szül. 1922-ben. 1992-ben a Bpi Orvostudományi Egyetemen szerzett oklevelet. 1955-ben kórbonctan-kórszövettanból, maji még ez évben igazságügyi orvostanból nyert szakorvosi képesítést, 1959-ben a TMB. az orvostudományok kandidátusává minősítette. Még orvostanhallgató korában kezdte * tudományos munkásságát, 194-9-' tői 1950.szeptemberéig a Szabolcs u.Kórház kórbonctanán dolgozott. 1950-ben nevezték ki a BOTE Igazságügyi Orvostani Intézetébe dijaa demonstrátornak. 1900-ban docenssé léptették elő. Oktató munkában 1950 Óta vesz részt. 195^ óta az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatójának helyetteseként rendszeresen tart tantermi előadásokat, wAz igazságügyi orvostan klinikai vonatkozásai” tárgykörben nem kötelező kollégiumot tart. Az Eötvös Lóránd Tudo7 máryegyetom Jogi Karának mb. előadója, 1966 szeptember l.óta az ÁOK dékánhelyettese. Tudományos érdeklődési köre igen sokoldalú. Munkásságából csupán a legjelentőssebbeket említem: foglalkozott a csecsemőkori hirtelen halál okaival, ezek közül a mellékpajzs mirigyvérzés jelentőségeivel, A klinikai gyakorlattal való összefüggésben részletes tanulmányt irt a fiatalkori coronariathrombosisról. Kísérletes vizsgálatokat végzett a műanyag érpótlás problematikája terén, valamint a különböző typusu pace-maker okozta morpholegiui elváltozások tárgykörben. Munkásságának jelentős^részét az elektromos áramnak a szervezetre gyakorolt hatása tölti ki. Foglalkozott a rádióadó állomások * dolgozóinak vegetativ idegrendszeri károsodásával. Vizsgálatai feltárták az áram által károsított bőr- és izomszövet ultrastrukturális elváltozásait, valamint az áram által károsított szívizom mitochondriumok oxydativ phosphorillatiós változásait. Több mint 4-00 villámsujtott egyén boncolása, valamint az életben maradottak utánvizsgálata alapján tisztázta a viliámsujtásnak az elektromos áramtól elkülöníthető következményét. Tudományos munkássága eredményeként eddig 60 tudományos közleménye jelent meg, valamint 6 könyv Írásában ill, szerkesztésében vett részt. Munkássága elismeréseként
