Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1966-1967

1966. október 19., I. rendes kari tanácsülés

- 3 -alatt automatikus an úgy is elsajátítják /Dr.Zsömbery Dezső mb.belgyó­gyász oszt.vez,főorvos s.k./." A III.évfolyam a belgyógyászati osztályokon biztosított gyakorlati le­hetőségekkel, illetve az ottani oktatással meg volt elégedve. Szinte " teljes egyöntetűséggel kifogásolják azonban, hogy úgy kerültek belgyó­gyászati osztályokra, hogy gyógyszertant nem hallgattak és igy az ott folyó thorápiá't nem tudtak kellőképpen megérteni. Javasolják, hogy áll­jon vissza, egyetemünkön az a több mint egy évtizedes gyakorlat, misze­rint belgyógyászati osztályokra csak IV. évfolyam után, gyógyszertani ~ ismeretek birtokában kerüljenek hallgatók. Ekkor már radiológiai tudás­sal is rendelkeznek, melynek hiányát ezidán ugyancsak komolyon érezték, a belosztályokon való munka közben, A nagyobb részben vidéken'dolgozó IV, évfolyam véleménye a gyakorlatok hasznosságát illetően egyes munkahelyek szerint megoszlott. Általában legtöbbet szerintük a vidéki kiskórházakban tanultak, ahol kevés volt az orvos, illetve a kevésből is egyesek szabadságon voltak, következés­képpen munkaerejükre komoly szükség volt ás igy mindenfajta munkához'" könnyen hozzájuthattak, így a kórházon belüli nagy család fontos tag­jainak érezhették magukat és idejük nem telt el haszontalanul.-Emellett pihenésre, nyaralásra és szórakozásra is bőven adódott alkalom, Birálták azonban általában a nagy megyei, * illetve városi kórházakban folyó gyakorlati, illetve oktatási munkát. Ennek oka szerintük a nagy betegforgalom, a kórházak zsúfoltsága, valamint az, hogy az orvosoknak nagy lekötöttségük miatt nem maradt mindig+idejük a velük való foglal'—Á kozásra. Hozzájárult mindehhez az is, hogy ezekbe a vidéki központok­­ba meglehetősen sok hallgató került mind egyetemünkről, mind pedig a másik három orvosegyetemről. " — Különösen súlyos volt a helyzet a pécsi sebészeti klinikán, ahol 3& medikus dolgozott, következésképpen alig tudtak velük mit kezdeni. A szállás és élelmezés vonatkozásában kedvező és kedvezőtlen tapasz­talatok egyaránt adódtak. Azokat a helyeket, ahonnan - a szállás te­kintetében - komoly hi any osságokról számoltok be hallgatóink, hacsak időközben az ottani elhelyezési lehetőségek .crjavulásáról értesitéSt nem kapunk, számításainkból ki fogjuk hagyni, illetve csak saját la­kással biro hallgatókat küldünk oda. Röviden kívánunk csak utalni arra, hogy a hallgatók munkaruhával való ellátása nehézkes, sőt a legtöbb helyen rossz volt. A hallgatók vidékre küldését az érvényben lévő rendelkezések szerint folyósítható pánzbeni juttatás sem teszi könnyűvé, tekintettel arra, hogy csak a jó, vagy annál jobb tanulmányi átlaggal rendelkező hall-*' gatók kapnak annyit, hogy abból a napi háromszori élelmezést, a diák­otthoni elhelyezést, illetve az egyik vasúti utazás összegét fedezni tudják. A többiek részére a vidéki munka anyagilag deficitesnek mond­ható, igy ez a körülmény az attól való húz ód ozásuk egyik, oka, A fenti nehézségek ellenére is hibának éreznénk, ha a IV. évfolyam vi­dékre küldéséről a következőkben lemondanánk, ’Tapasztalataink szerint a vidéken dolgozó hallgatók tanulnak legtöbbet és emellett nem elha-y nyagolható az a haszon sem, ami a vidéki gyakorlatokból a hallgatók 9o64- SU

Next

/
Thumbnails
Contents