Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1963-1964

1964. február 5., III. rendes kari tanácsülés

11/ Az alábbi megállapítások közli melyik i_ e_ m_ igaz*

1/ a nátriusahjLdrcxid koz Önbe vitézi .ioTc": -3 3.7 bal/mcl,

2/ a kálcduiabidroxid közömbösitési hője: -27 j 4 énl/mol.

3/ ammoniumhidruxid közömbösítési hőié: -13, 7 Cvl/mől«'

4/ a kénsav közömbösít ési hője: -13,7 Oál/moi*

A: 1, 3, 4. , B: 2c .* 0 3* .0: 4.. E: 3, 4=>

12/ Bndoterm reakciónak nevezzük azokat a reakciókat, melyem: .’ kJ szabadenergiaosökkenéssel járnak.

B: szabadenergiánövekedássel járnak0 " , " '* . ‘ \

G: hőtermeléssel járnák,,

D: hőelnyeléssel járnák* ■ •

E: áz előbbiek közül egyiket sem.;

13/ Az alább felsorolt molekulák és ionok közül melyik nem tartalmaz dativ’kötést:

At » Bs* HgO < -G: H^O . us

E: Ag/im^Gl. ,- V' ....: /\; .V,/: :.,.-v

14/ Az- ion yegy illetek tulajdonságai: . - <;

1/ olvadás és forrás«;, nt juk'alacsony „

2/ az ionokat elektrosztatikus vonzóerő* tart ja össze« * ■ • *'v \

3/ jól yézetik. az elektromosságot már ssjjllárd állapotban is 4.

4/ oldataikban ionokat találni« :.

A: 1, .2« B: 2, 4. - - 3: 2a : D: 2,.3? Ai ■■ -E"»£,

15/ A hidrogénköfés tulajdonsága: ; ^ .. y., .>,5*. t.

1/ az egy-Vögyértekü hidrogén egyszerre két oxigénhez.' is kaj?~v!!

. f . , csölé-Vik« á

2/ a hidrogén-felvesz egy elektront és igy elektrosztatikus ^ vonzóerővel megköt ‘egy oxigént. “ . ^

3/ a hidrugenion töltése ép kis helyfoglalása következtében c ;M be tud-hatolni más atomok elektronjai közé. *

4/ két hidrogén között létrejövő dativ kötés«

A: 1? 3» B: 1? 2. 7: 3? 4o B: 2, 3C Es 4« ' t

16/ Az elsőrendű reakcióra mindig igaz, hogy: . «

1/ a reakcióegyenlet baloldalán 1 molekula szerepel. ' 1 iá

2/ a reakciósebesség ■ jellemezhető a felezési idővel, , .;.u,.

3/ spontán végbemehet . **. •• • ; ■ ■ 'r'*>v , *

4/ a reakció sebességét egy anyag koncentráció ja -szab ja’-mog*. *

Ezek közül igaz: . * .1 : • V

k: 1, 2. Bs 1, 4, Ci .4, t Es 2,” 4«* .»:? ndjid

. . -ha '4%

17/ Egy ismeretlen kor Writ ráóiő ju ecet savóidat titrálásáva'l meghatározható: — , •' ( V ' v. , '

1/ az ecet savóidat normál' kor.-*0 nt'r áoió'jSóv•' 1

2/ az ecetsávúidat ‘ mólos' kölioeh’trá iió ja0 V .

3/ az eoetsavoldat - százalék-á kón^nt ráció ja. • .

4/ az ecet savóidat pH-j

a.:• .. ;

Ezek közül igaz: - •• • A »

. ■"'■ • 'V"

ki 1* B: t, 20 * (* 11,2,* 3a Es 1,. 4» * .»:*-mind a A.

18/ 0,1 15 CH^CGOH és 0,1 3T OHjOOOíTa 1:1 ke véresével puffert' 'készitüh&s •.

Ennek pH-ja: .•» * *■ , '*

A: megegyezik az étet sav éisszociá^ios konstansával.

B: megegyezik az e'.etsav.:disszoct-ábiós-konstansának negativ löga• v ■ .• I ritmusával.

C: megegyezik, a 0.1 M e cetsav kono-ent rá dójának negativ loga-v r ritmusával.

T)i megegyezik a. nátriüínaoetát iisszo ciácics konstansának negativ

logaritmusával«.

E: megegyezik a 0,1 M nátrium0 ,etát ITy 'koncentráció jának negáldv> ■

logaritmusával.