Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1963-1964
1963. november 27., II. rendes kari tanácsülés
Vedres: a fiatalok szem.on jából volna pozitívuma a szakfporvosi vizsga bevezetésének, megfelelő szak-bizottság állásfoglalása alapján, ez a szakbizottság minősítené őket. Hangsúlyozza: van valami reális ebben a javaslatban, nem lenne helyes elvetni amiatt, mert a vizsgáztatással kapcsolatban nehézségek vannak. Földvári : csatlakozik ahhoz a véleményhez: valami módszer kellene az elbíráláshoz. Úgy gondolja, egyes szakmák vezetői figyelemmel kisérik a szakmai életet. Különösen előnyös helyzetben vannak azok a/ szakmák, ahol országos intézetek működnek, tehát bizonyos kérdésekkel foglalkozókat figyelemmel tudnak kis érni. Véleménye: mindennél többet mond az, hogy a szakmai életben milyen véleménnyel vannak valakiről. A vizsga kérdéshez: természetesen a vizsga alkalmával nemcsak a fél óra alatt mutatott eredményt - tudást veszik figyelembe. Hn az év folyanán tudjuk a hallgatóról, hogy járt előadásra és a gyakorlatvezető is referál a professzornak ill. akinél a hallgató vizsgázik, igy a vizsgáztató nemcsak a félórái eredményt veszi tekintetbe, hanem egész évi munkáját is ugyanakkor. Balogh : évek óta figyeli, hogy milyen tárgyakból történnék nagy bukások. Arra jött rá, hogy a professzor is lehet neurotikus, és ez is hatással lehet a hallgatóságra. A bukások megfelelő százaléka alapján alakul ki a neurózis. A tanszéken olyan atmoszférát kell kialakítani, ne gteremteni, hqgy ne legyen neurotikus a légkör. Helyes amit Gegesi Kiss professzor ur mondott: bizonyos idő múlva jó volna - nem vizsga - hanem a ténykedés, magatartás alapján megállapítani, mit ért el, mit tud a szakorvos: tudományos vonatkozásban, gyógyítás, oktatás terén. Petényi : egyetért azzal, hogy a vizsga eredmény nem adja mindig a reális eredményt. Sok történet forog közszájon neves emberekről, akik megbuktak iskolai vizsgán. * 5 " 40
